Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)
Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok
Az 1825/1827. évi országgyűlésen 40 000 forinttal járult hozzá a Magyar Tudós Társaság megalapításához, amelynek igazgatósági és a 2. osztály tiszteletbeli tagja lett. 1828 tavaszán részt vett az akadémiai alapszabályt tárgyaló bizottság munkájában. Az 1830-ra meghirdetett diétán Szatmár vármegye követeként tűnt fel. Két évvel később ismét nagyobb utazást tett, eljutott Olaszországba, Máltára, Görögországba, de Egyiptomot, Törökországot, Macedóniát, Szerbiát is felkereste. 317 1839. április 29-én Csongrád vármegye főispáni adminisztrátorává nevezte ki az uralkodó, hivatalába május 2-án vezették be. Tényleges adminisztrátori működését még ezen a napon megkezdte. Károlyi György az 1840. évi országgyűlés munkájából tevékenyen kivette részét, a büntető- és javítórendszer kidolgozására felállított országos választmány tagja lett. Ezenfelül még 1840ben a Szanád-Zentai tiszai átvágások eszközlésére királyi biztossá nevezték ki, 1841-ben hasonló funkciót kapott a Maros-szabályozás körül. 318 Az uralkodó 1841. szeptember 16-án Békés vármegye élére állította Károlyi Györgyöt, mivel Lánczy József halálával a megye vezető nélkül maradt. Károlyi közvetlen hivatali előde Atzél Antal főispáni helytartó volt, aki Lánczy 1836. évi felmentése után (de a főispáni cím megmaradt nála) adminisztrátorként igazgatta Békés vármegyét. Az országosan elismert politikus kinevezése a reformok mellett elkötelezett megye győzelmét is jelentette. A rendek az 1841. december 6-i közgyűlésen értesültek a kinevezésről, egyúttal a Nóvák Antal alispán vezette küldöttség beszámolóját is meghallgatták, amely azt a feladatot kapta, hogy Károlyit a megye közönsége nevében köszöntse. Maga a főispán is nagy várakozással tekintett új hivatala elé, a mély belátás és kötelességtudás mondatta vele: „kedves megyém' közjavára szentelendő minden lépésimet: hogy így az egyetértésnek bármelly akadályokon diadalmaskodó lelkétől vezetve, evezzen törvényszerű biztos partok felé megyénk' alkotmányos szellemű hajója". A rendekhez intézett levelében (Pest, 1841. november 13.) beiktatása idejét 1842 tavaszára jelölte ki, közelebbről úgy, hogy május 16-án, pünkösd hétfőjén érkezne Gyulára, maga az installatio pedig másnap, május 17-én mehetne végbe. A javaslat kedvező fogadtatásra talált, a helyi elöljárók már 1841 decemberében nekiláttak az előkészületeknek. Báró Víénckheim Béla vezetésével nemesi bandériumot toboroztak, mely az érkező főispán, és a beiktatásra kiküldött királyi biztos, Teleki József előtt tisztelgett. Elhatározták, hogy az utcákat, egyes középületeket kivilágítják. Minderre, valamint bármely más felmerülő kérdés tisztázására az első alispán elnöklete mellett tervező és rendező választmányt állí317 Zichy Karolina 1850-ben elhagyta férjét, Klapka György oldalán emigrált, és csak Károlyi halála után tért vissza Magyarországra. Fazekas, 1998. 314., 323. p.; Zsilinszky, 1878. 74-78. p.; Éble, 1913. II.,V tábla; Gudenus, 1. köt., 1990. 291., 300. p.; Baják, 1993.107-114. p. 3,8 Habermann, 1992. 138. p.; Baják, 1993. 116. p.; MOL P 414.10. tét. Károlyi György főispáni tisztségei kapcsán keletkezett ir., Csongrád vármegyei főispáni jkv. 2/1839,4-5/1839,28/ 1840. 114
