Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)

Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok

tottak fel. Az aprólékos, körültekintő gondoskodás után nem meglepő, hogy „a beiktatás fejedelmi volt". Az anyagiakkal sem szűkmarkúskodtak: a bandérium felszerelésére 1440, gyakorlatozásukra 976, zenére 360 forintot költöttek, a küldöttségek ellátása 1000 forintba került. Vörösmarty Mihályt kérték fel a megyebeli hölgyek által hímzett zászló jelmondatának a megírására, de a dilettáns epigonok is rendre ontották az üdvözlő versikéket, feliratokat.

319 Főispánsága jótékony hatással volt a nemzeti, magyar hazafias irány megerősödésére. Károlyinak tudható be, hogy a megye bőkezűen áldozott a nemzeti színházra, zenedére és múzeumra, a magyar nyelv felkarolása céljából pedig kebelbéli bizottságot szervezett. Az 1848. évi márciusi történésekről is a főispán leveléből (1848. március 19.) értesült a megye közönsége. A népjólét, a köznép kulturális színvonalának az emelésére is gondot fordított. Hasonlóképpen Károlyi mozdította elő a vármegyei levéltárnoki állás rendszeresítését, amely hosszú évek küzdelme után 1845-ben válhatott valóra. Ennyi odaadó gondoskodás, ügyszeretet láttán érthető a kortársak ragaszkodása gróf Károlyihoz. 1845-ben az a hír járta, hogy rövidesen áthelyezik Szatmár vármegye élére. Maga a lehetőség is sajnálattal töltötte el a rendeket, előre fájlalták az elválást. Károlyi együttérzően nyugtatta meg a rendeket: „soha mégis keserű fájdalom nélkül nem válhatnék meg e megyétől, mely polgári erényeivel szerzett fényéből és örömeiből nekem is oly sokat kölcsönözött".

320 1848 tavaszán mégis változás állt be Károlyi hivatali pályáján. Búcsúlevelét (Pest, 1848. április 24.) az 1848. május 3-i közgyűlésen olvasták fel, ebben tudatta, hogy Békés éléről a szatmári főispánságba helyezték át (1848. április 20.). Cselekvően kivette részét a szabadságharc eseményeiből. Pesten nemzetőrnek állt, százados, majd őrnagy lett a pesti 3. nemzetőr zászlóaljnál. Saját költségén felállított egy ezredet, amelyet pesti palotája udvarán gyakorlatoztatott. 1849 júniusában csurgói birtokára vonult vissza, ám augusztusban letartóztatták, szeptember 16-án szabadult. A haditörvényszék három hónappal későbbi ítélete 250 000 forint bírsággal sújtotta.

321 Ferenc József 1860. október 30-án Szatmár vármegye főispánjává nevezte ki Károlyit, egyúttal - ugyanezen a napon - az egyik koronaőri méltóságot is vele töltötte be. A koronaőri esküt december 22-én tette le. Röviddel ezután 1860. december 28-án - újabb uralkodói kegy folytán díjmentesen elnyerte a valóságos belső titkos tanácsosi címet.

322 A király 1865-ben ismét Károlyira 319 Fallenbüchl, 1994. 74. p.; kgy. jkv. 2386-2387/1841, 850/1842; kgy. ir. 2311/1841, 2387/1841; Békés megye' örömünnepe, 1842.4-6. p., függelék [7 p.]; Zsilinszky, 1884.120. p. 320 Zsilinszky, 1884.122-126., 137-138., 145-148., 166-167. p. 521 Zsilinszky, 1878.90., 92-93. p.; Az 1848-1849. évi, 2002.1077. p.; Szatmári főispánná négy ízben (1848,1861,1865,1867) nevezték ki. Éble, 1913. II. tábla. 322 MOL P 414. Szatmár vármegyei főispáni ir. 5/1860, 7/1860; uo., főispáni jkv. 5-7/ 1860; MOL P 414. Lad. 8. 4. tét. 1-3/1860. 115