Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)

Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok

12-én bemutatta a prókátori cenzúrájáról március 10-én kiállított bizonyságot.

309 Április 18-án - a restauratio alkalmával - az egyik csabai járási esküdtségre jelölték Karassiayt, ám a rá leadott 19 szavazat messze elmaradt Bodrogi József 386 voksától. Bár az esküdti állást nem sikerült megszereznie, mégis eredményesen végződött Karassiay szempontjából a tisztújítás, hiszen a főispán a -Tessedik Károly első aljegyzővé történt előléptetésével - megüresedett másodaljegyzői posztra nevezte ki, egyben a vármegyei levéltár gondviselőjévé is őt tette. A soron következő tisztépítőszéken, 1840. november 24-én Atzél Antal döntése értelmében az első aljegyzői feladatkört vette át, majd a hitet is letette. Gr. Károlyi György 1842. június 16-án táblabíróvá nevezte ki, és megállapította, hogy az évek óta betöltetlen főjegyzői funkció vacantiája alatt Karassiay mindig megfelelt a közvárakozásnak, ezért tiszteletbeli főjegyzőnek is megtette. Teendői számát szaporította az 1838-1842 között betöltött vármegyei selyemtenyésztésre felügyelő küldöttségi jegyzői állás.

310 Az 1843. július 3-i restauratio idején több poszton is érdekelve volt. Jelölték a fizetéses táblabíróságra, ám innen önként visszalépett. A főjegyzői és a békési járási főszolgabírói hivataltól pedig azért esett el, mert rangos vetélytársait, a közfelkiáltással elválasztott Szombathelyi Antalt és Kis Jánost nem tudta felülmúlni. Ellenben „közértelemmel" ő lett a központi szolgabíró. Új megbízatását gr. Károlyi döntése nyomán főszolgabírói címmel töltötte be. Ezenfelül 1843-ban még mint a megyei cselédség ruháztatására felügyelő küldöttség tagja is eljárt. 1846. július 27-én közfelkiáltással fizetéses táblabírónak választották meg. Sikerét nagyban előmozdította, hogy előző riválisa, Omaszta Zsigmond már a jelöléskor leköszönt.

311 1848. május 31-én Magyargyula város választotta bíróvá - eltekintve attól, hogy Karassiay nem kívánt ítélkezői szerepet vállalni. Határozott lemondása után másnap Huszka Mihályt tették meg helyette erre a posztra. 1849. január 8-tól - Szombathelyi Antal betegeskedésének idején - mint helyettes alispán vezette a megyét március 22-ig, amikor Szombathelyi újból átvette a kormányzatot. Miután a vármegyei tisztikar 1849. június 4-én beadta lemondását, és a tisztújító közgyűlést június 1 l-re tűzték ki, addig is Karassiay István törvényszéki ülnököt bízták meg az alispáni teendőkkel. A restauratio Karassiayt megerősítette a törvényszéki ülnöki poszton, később tagja lett a július 2-án, Sipos Sándor elnöklete alatt megalakult adóbíróságnak.

312 309 Kgy. jkv. 317/1835,835/1835,672/1837; vö. kgy. ir. 2025/1836, ami szerint a tiszteletbeli aljegyzői esküt 1835. márc. 30-án tette le. 310 Kgy. jkv. 747/1837, 755/1837, 1931/1840, 1943/1840, 1388/1842; BML IV A. 4. a. 560/1838,548/1842. 3,1 Kgy. jkv. 1168-1169/1843,1173/1843,2756/1843,1695/1846. 312 Oláh, 1. köt., 1889.148-149. p.;Uő., 2. köt., 1892.57., 304., 314. p.;MOLD 289. sz. n. ir./1849. nov. 3; BML IV B. 102. a. 167/1849. 112