Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)
9. Szabályozások 1836-tól a polgári forradalomig
nyar átvágása helyett inkább négy kisebb ásás legyen a mezőtúri határban. Panasz volt az is, hogy a mérnökök nem kapták meg a napidíjat, és a munkások fizetése Békésben még szóba sem került. 24 1842-ben Bodoky összeállította az előző év végéig elvégzett munkák jegyzékét, ahol 46 átmetszést sorolt fel 33,47 km hosszúságban, azonban ezek nem voltak mind befejezettek. A munka megakadása miatt Bodoky aggodalma jogos volt, mert három év múlva a kérdéses folyószakaszon már csak 37 átmetszés nyomait lehetett látni, melyek zömmel feliszapolódtak. 25 1842-ben annyi előrelépés történt, hogy Gyula környékén megkezdődött a szőlő- és szántóterületek kisajátítása, elkészült az Endrőd-szarvasi átvágás terve, és a Büngösd tisztítása helyett sikerült Beszédessel elfogadtatni a Hosszúfokicsatornára vonatkozó javaslatot. 26 1843. június 21-én Sarkadon volt a három Körös és a Berettyó ügyében biztosi gyűlés, melyen Arad, Békés és Bihar megye küldöttei vettek részt. Legsürgősebb munkának a békési Fehér-Körös szabályozása látszott, mert az Arad megyei szakasz - mint láttuk - teljesen elkészült, de a víz nem tudott rendesen lefolyni. Beszédes a Gyulavári, Gyula, Békés közötti szakaszon tíz átmetszést javasolt. A költségeket illetően vita alakult ki, hogy azt a vármegye, vagy az illető birtokosok viseljék. Olyan döntés született, hogy egyelőre kölcsönt kérnek a munka megindításához. Mivel a kiásott csatornák megművelt területeken haladtak keresztül, a birtokosokat kártalanítani kellett, azonban a folyók szélesítésénél ezt a kérést elutasították. A Fekete-Körössel kapcsolatban Beszédes új tervvel állt elő. Azt javasolta, hogy a folyó vizét a remeteházi gáttól a Hajósúton, Csíkos-éren, Ajtósfokon keresztül vezessék a Fehér-Körösbe. Ez a csatorna véleménye szerint kevesebbe került volna, mint a Fekete-Körös alsó szakaszának rendezése. Különösen a gyulaiak tiltakoztak az új terv ellen, mert a Fehér-Körös alsó szakaszát egyébként is állandó árvízveszély fenyegette. A biztos azzal próbálta eloszlatni a békésiek aggodalmát, hogy a csatornát egyelőre csak a Csíkos-érig ássák ki, és csak akkor nyitják meg a Hajósutat, ha a FehérKörösön a tervezett tíz átvágás elkészül. A munkához első ütemben 25 ezer, azután még 25 ezer napszámot kértek. 1843-ban - úgy tűnik - a szarvasi átvágás lekerült a napirendről. Helyette megkeresték Heves megyét, hogy Mezőtúrnál emeljék ki a négy átvágást. 27 E gyűlésen szóba került a Hosszúfoki-csatorna, az öcsödi átmetszés ügye is, tehát a munkák zöme a sürgősség igényével Békés megyét terhelte. A görbedi és környékbeli lakosok, akiknek malmait kárpótlás nélkül le kellett volna bontani, hivatkozva arra, hogy engedély mellett őrölnek, Beszédes József biztatására még malomcsatorna-tervvel is előálltak, a következőképpen érvelve:
