Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

9. Szabályozások 1836-tól a polgári forradalomig

„minek utánna malmaikat nem önkényűleg, hanem szokott megyei vizsgálathoz alkalmazva jó lélekkel építették, s leg különösebben a vidékbeli adózók sorsára, kik ezen malmok hiányában a minden napi kenyérhez szükséges őrlés miatt igen kellemetlen, sőt aggasztó körülmények közé fognak jutni, figyelmezve, e felett a jó lélekkel épített uradalmak is sok ezrekre rúgó költségeik tekintetéből némű kedvezést igényelhetnek, méltóztassék kir. biztos úr ő nagy méltósága, a fentebb létre hozhatónak kijelentett malom csatorna eránt a szerént károsulandó adózók irányában úgy rendelkezni, hogy annak vonala és niveauja biztossági úton, s a szabályozás rendén jeleitessenek ki, annál is inkább, minthogy meg eshetek, mi szerént a malom csatorna kedvéért a szabályszerű anyaárok is némű változást fog kívánni."

28 1844 tavaszán a Körösökön ismét árvíz vonult le. Olyan területeket is elöntött, melyek azelőtt szárazak voltak. Az 1844. március 29-iki gyulai közgyűlésen az volt a vélemény, hogy a problémát részben az Arad megyei munkák előrehaladása, részben a helyi lemaradások okozták. Az árvíz után nagy erővel indult meg újra a szabályozás, a Fehér-Körösön 75,5 ezer napszámot használtak fel, de elég rendszertelenül. A lakosság belefáradt a munkába, a közpénzekből még kölcsönt sem tudtak felvenni, és gondot okozott az is, hogy a tervek módosulása során az erők szétforgácsolódtak.

29 1844 júliusában a sürgős feladatok között tartották számon a Fehér-Körös átvágásait, a Hajósút, Csíkos-ér újbóli kiásását, a Hosszúfokicsatornát, valamint a partok kijavítását a megrongálódott szakaszokon.

30 A problémák láttán Beszédes József népszerűsége csökkent Békés megyében. Az új elképzelések miatt végzett többletmunkák éppen a legfontosabb feladatok (átvágások) befejezését akadályozták. Ahogy Beszédes József egyéb munkáinál, az eredeti tervek szerint itt sem épültek töltések, Beszédes ellenezte Bodoky ilyen törekvéseit. Továbbra is az volt a véleménye, hogy a véd művek csak akadályozzák a medrek rendes karbantartását. A töltések, megfelelő hullámtér hiányában azonban eleve nem alakítottak ki olyan medreket, melyek az árvizet levezették volna. 1844-ben a törvényhozás rendezte a közmunkák ügyét. A földművelő megyékben a lakosság és a birtokosok évtizedek óta panaszkodtak, hogy az útépítés, vízszabályozás éppen dologidőben vonja el az embereket lakóhelyükről, a gyér lakosságú állattartó megyékben pedig egy-egy településre jutott aránytalanul nagy teher. Az 1844:9. tc. szerint a jobbágyoknak egész telek után évi 12 nap igás robotot, a házas zselléreknek hat nap, a hazátlanoknak pedig három nap gyalogrobotot kell teljesíteniük a vármegyei törvényhatóság utasítására. A töltésekkel, átmetszésekkel és egyéb