Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

7. Vízszabályozás a Körösök felmérése után (1824-1831)

viszonylag sikeres évet zártak le. Tiszadob és Polgár között kijelölték az építendő töltés helyét, lebontották a két bakonszegi malmot. 9,8 km medret tisztítottak meg a növényektől, 25,06 km-t a fáktól, emellett rendbe hoztak 40,87 km vontatóutat. A folyótisztítást a Fekete-Körösnél, Fehér-Körösnél, Berettyónál, Tőznél végezték. 39 ezer m

3 földet mozgattak meg a Fekete-, Sebes- és Nagy-Körösnél töltések, 74 ezret a két Sárréten és a Gyepes mocsarain átvezető csatornák létesítése alkalmával. 67 557 gyalog, 172 szekeres napszámot használtak fel, ami a négy érdekelt megye között a következőképpen oszlott meg: Arad megye Békés megye Bihar megye Szabolcs megye 14 385 gyalog 28 755 gyalog 24 387 gyalog 30 gyalog 133 szekeres 20 szekeres 19 szekeres Arad megyéből Sikula, Zaránd, Repszeg, Borosjenő; Békésből Vári, Gyula, Békés, Doboz, Bucsa, Csaba, Körösladány, Szarvas; Biharból Sarkad, Szerep, Udvari, Bajom községek vettek részt a munkálatokban.

32 1830-ban a körösi munkákat a tavaszi árvíz szakította félbe, mely négy hullámban március végétől június elejéig tartott. A tapasztalatokat a Tisza és Körös vidékéről Huszár Mátyás gondos elemzéssel foglalta össze, megadva a legnagyobb vízállásra vonatkozó adatokat, melyeket a következő évtizedekben mértékadó árvízszintnek tekintettek.

33 Megállapítása szerint ez kb. 1,5 m-rel magasabb volt az 1816. évi árvíznél, és 805 ezer ha területet öntött el. Az egyes községeket számbavéve a következőket tapasztalta: Nagyrábén a Berettyó május 5-7-én áradt, emelkedése meghaladta az 1816. évi szintet. Bajomban május 28-án emelkedett legmagasabbra a Hortobággyal együtt, mely a Kék-Kálló árvizét hozta és Báránd, Kaba községekben okozott károkat. Balmazújvárosban, ahol a Kardacs ere öntött ki, április 24-én volt a tetőzés. Nagyiványban a Tisza és Hortobágy május 8-ig áradt, olyan mértékben, hogy a debreceni utat is elöntötte. Karcagon és a hozzá tartozó pusztákon összesen 60 ház ment tönkre a Nagyiván felől az Árkus medrén át érkező árvíztől, mely a püspökladányi út hídját is elsodorta. Április végén ért az árhullám Kisújszállásra, ahol út céljait is szolgáló töltések védték a települést. A víz elvonulása után azonban e töltéseket is meg kellett erősíteni. Túr kévén, Mezőtúron, ahol szintén a Berettyó okozott károkat, semmiféle töltés nem épült, a Nagy-Körös mellett Öcsödnél viszont a meglévő gátak túl alacsonyak voltak, így nem nyújtott elegendő védelmet. Szentesnél a puszták (Királyság, Örkény, Csany) kerültek víz alá, mivel a település központi részét körtöltés védte.