Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

7. Vízszabályozás a Körösök felmérése után (1824-1831)

A Kákafokot - mint említettük - korábban eltöltötték, de a víz a gátat átszakította. Szarvas, Endrőd, Cyoma határának északi részét öntötte el a víz, mely részben a Körösből, részben a Berettyóból származott. A déli határrészeket töltések védték. Köröstarcsán június 4-ig húzódott el az áradás, mely az új szőlőket és a környező pusztákat öntötte el. Békésen március 30-án, majd június 4-én volt a telőzés, amikor a Fehér- és Fekete-Körös egyaránt meghaladta az 1816. évi maximumot. Körösladányban a Büngösd, majd a Berettyó és Hortobágy is hozta a vizet, így az áradás április 1-től május 10-ig húzódott el. Hasonlóan hosszú volt az árvíz Szeghalmon és Vésztőn is. Itt először a Sebes-Körös, majd a Nagy-Körös visszaduzzasztása, végül a Büngösd okozta az elöntést. Okányban hasonló volt az árhullámok jelentkezése. Először a Korhány és Sebes-Körös, majd a Fekete-Körös hozott árvizet, mely május 10. körül kezdett elvonulni. Ujabb árhullám érte el a települést május végén is, azonban ennek gyors elvonulásában pozitív szerepetjátszott az Óvári-csatorna.

34 Az 1830-as árvíz nemcsak a Körös szabályozását akasztotta meg, hanem Huszár Mátyás sorsát is megpecsételte. Alig készült el az árvízi jelentés, máris megkezdődtek a támadások. Huszár még az árvíz előtt, 1830. február 16-án közvetlenül a Vízi és Építészeti Főigazgatósághoz fordult, műszereket igényelt és azt kérte, emeljék fel a mellette dolgozó műszakiak létszámát. Rauchmüller, aki elődjével szemben nem kedvelte a problematikus egyéniségű Huszár Mátyást, felháborodva azzal utasította el a kérést, hogy a létszámot illetően a biztossal és a megyék küldötteivel megállapodás történt, azon nem lehet változtatni.

15 Huszárra gyakran panaszkodtak a megyei mérnökök, és nem volt jó viszonyban Vargha Jánossal sem.

1

* Sokszor maga sem tudott dönteni, a mérései alapján készült, saját terv szerint dolgozzon-e, vagy végrehajtsa az elveivel ellenkező utasításokat. 1830. július 14-én bizottsági ülésen elemezték az árvízkárokat. Megállapították, hogy ezzel a katasztrófával a vezető mérnök minden tekintélyét elvesztette, erkölcsileg holttá vált. Huszár hiába védekezett azzal, hogy egy sor munka félbemaradt, mert a szabolcsiak akadályozták a Hortobágy elzárását, a csatornák tisztításáról a megyék nem gondoskodtak kellőképpen, és nem állapodtak meg arról, hogy medertisztításkor, csatornák ásásakor a munkaterületről a vizet mindig el kell vezetni, ami sokszor viták forrása lett.

37 1830. augusztus 3-án Zichy Ferenc királyi biztos nyújtott be panaszlevelet Huszár Mátyás ellen. Ebben felvetette, hogy nem tartja be a szolgálati utat és az előírásokat, nehezíti és akadályozza a szabályozási munkát. 1828-ban azzal az indokkal helyezték'vissza Nagyváradra, hogy ő mérte fel a Köröst, jó helyismerettel rendelkezik. Kapott megfelelő segítsé-