Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

7. Vízszabályozás a Körösök felmérése után (1824-1831)

1. Hortobágy elzárása, 1,2 km töltés építése 2. Kurca meder tisztítása 3. Nagy-Körös tisztítása 4. Berettyó tisztítása Kisújszállásig 5. Nagy-sárréti csatorna 6. Sebes-Körös: Tekerő-csatorna Komád i-árok 7. Fekete-Körös tisztítása 8. Fehér-Körös tisztítása 9. Tőz tisztítása A munkák ésszerű végrehajtásához 1830. február 8-án Huszár Mátyás még egyszer összegezte a folyók esés viszonyait, és a következő adatsort készítette: Szabolcs megye Csongrád, Heves megye Csongrád, Heves, Békés megye, Jászkun kerület Békés, Bihar megye, Jászkun kerület birtokosok birtokosok község Arad, Békés, Bihar megye Arad, Békés megye Arad megye

30 folyó neve szakasz hossza esése km a torkolatnáJ mm / km Tisza Szeged - Abád 373,46 19,29 Nagy-Körös Cson g rá d -Mező t ú r 130,54 36,69 Hármas-Körös M ező t ú r- Körös ta rcsa 98,78 23,20 Kettős-Körös Körösta rcsa-Békés 57,30 37,70 Fehér-Körös Békés-Borossebes 179,70 46,40 Fekete-Körös Békés-Gyanta 170,45 65,70 Sebes-Körös Körös ladány-N agy várad 126,75 75,40 Tessedik-csa21,24 37,70 torna Berettyó Mezőtúr-Szalárd 238,97 24,62 Kis-Körös Váncsod-torkolat 43,72 7,69 I oz M i s ke- Bo rossebes 111,86 34,80 31 Az 1829. évi munkáról szóló jelentést Huszár Mátyás 1830 februárjában állította össze. Bár gyakorlatilag csak szeptemberben kezdték el a munkát,