Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

7. Vízszabályozás a Körösök felmérése után (1824-1831)

dők már 1829-ben kérték - a tutajozás érdekében - annak megnyitását. Egyúttal azt is vállalták, hogy torkolatába zsilipet építenek, és a csatornát teljes hosszában kimélyítik. 1827-ben az aradiak és békésiek közös erővel eltömték a Bárdost, Varsánd és Vári között. 1829-ben kiágazásánál, a Bökérnél átszakadt a gát, amit helyre kellett állítani. A Gyula környéki munkáknál meg kellett emelni végül a Fekete- és Fehér-Körös menti töltéseket, melyeket közmunkával építettek meg, éspedig Magyargyula munkásai Sitkától Dobozig, Németgyula munkásai Váritól Vészéig.' 1820-1822-ben még folyt a Csiket-ér kimélyítése és Bihar megye szerette volna ásni a Tekerőt is. Ezt azonban felsőbb utasításra kénytelenek voltak befejezni. Vésztőn és Szeghalmon a víz egyre nagyobb lett. Boctoky véleménye szerint ezen csak úgy lehetett volna segíteni, ha a Szeghalmicsatornát az akkori 9,5 m szélesség helyett háromszorosára kiássák. Erre azonban sem műszaki terv, sem munkaerő, sem pénz nem volt. így Vay Miklós sem látott jobb megoldást, mint a bihari munkák leállítását.

2 Az 1820-as években gyakorlattá vált, hogy ősz folyamán - a tutajozás érdekében - rendszeresen tisztították a Fekete-Köröst. E munkát elősegítették a bihari, békési, aradi szakaszon egyaránt.

3 1823-ban Arad megye képviselői Tamásdára összehívták az érdekelteket a Fekete-Körösön végzendő egyéb munkák megbeszélésére. A békési közgyűlés Bodokyt azzal az utasítással küldte ki, hogy ők e részt kitisztították, és a mérnök a megye részére semmiféle további kötelezettséget nem vállalhat.

4 Egyetértett ezzel a megoldással a királyi biztos is. Bihar megye a Fekete-Körösnél is nehezen nyugodott bele abba, hogy a végleges szabályozási terv elkészítéséig minden munkával álljanak le. 1824-ben Szász József térképet rajzolt a Gyepesről. Terve az volt, hogy a kimélyített patak a Köles-ér és Korhány vizeit is elviszi. Békés megye szerint ez a lépés elhibázott, mert a két patak inkább Vésztő felé, mint a Gyepesbe fog folyni, és célszerűbb lenne, ha a bihariak ebben az irányban folytatnák a szabályozást.

5 Hasonló probléma volt a Bihar megye által kimélyített Határéri-csatornával, amely Sarkad és Okány között haladt, és a Gyepessel kapcsolatban volt. A műszakiak véleménye szerint ezt a Vidra-fok felé folytatni kellett volna, azonban a békési közgyűlés - hivatkozva a biztos, munkákat leállító határozatára - erre nem volt hajlandó. Ezzel szemben a bihari munkák felülvizsgálatát kérte.

6 A békésiek ugyanis a Fás-éren keresztül a Büngösd felé akartak csatornát ásni, amely elképzelésük szerint a Korhány és Köles-ér vizeit is levezette volna. A pangási időszak végén, 1829-ben - már a következő munkák előkészítése érdekében - Bodoky összeírta a Békés megye területén használható csatornákat és töltéseket, és a következő eredményre jutott:

7