Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

5. Vay Miklós királyi biztos tevékenysége (1802-1818)

község neve birtokos ártér, magyar hold Bakonszeg Rédey 2 077,79 Torda kamara 2 801,64 N agyra bé váradi püspök 5 644,54 Dancsháza közbirtokosság 956,56 Bajom Eszterházy 13 470,75 Udvari váradi püspök 8 913,08 Szerep Kelemen 10 782,74 Bucsa Wenckheim 12 210,60 Füzesgyarmat Wenckheim 32 556,04 Darvas közbirtokosság 1 268,64 Zsáka Rédey 14 124,75 Cséffa Almásy 5 267,28 Dévaványa Tisza, Nyáry, Orczy 33 000 Ecseg kamara, Borbély 21 739 Összesen: 164 813,41 hold*' Tekintettel a vitás helyzetre és az 1816. évi árvíz után szükséges felmérésre, a helytartótanács a Kis-Sárréten a bihariak részére minden munkát leállított, a békésieknek pedig a Vízi és Építészeti Főigazgatóság vezetője a folytatást rendelte el. Mindkét megye közgyűlése egyértelmű utasítást kért. Wenckheim olyan megoldást javasolt, hogy a Biharból lezúduló víz levezetésére Békésben fejezzék be a kis-sárréti csatornák ásását, a folyók egyéb, kritikus szakaszain pedig a kanyarulatokat meghagyva építsenek töltéseket. Ezek távolsága 200 m körüli legyen, hogy köztük az árvíz baj nélkül levonulhasson.

51 Az ellentmondásos rendelkezések miatt 1818-ban a munkák menete lelassult, melyben csak a Fekete-Körös tisztítása jelentett kivételt. A kibővített Óvári-csatornán a vizet át lehetett a Gyepesbe vezetni, és 1818. május 7-én a Vízi és Építészeti Főigazgatóság utasítást adott a tisztítási munkára, amihez 11 610 napszám volt szükséges. ígéretet tett arra, hogy a szükséges szerszámok egy részét - sárhajókat, fűrészeket, kotrókat - biztosítják. Kivételesen engedélyezték, hogy az ellátás megoldatlansága miatt a résztve-