Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

5. Vay Miklós királyi biztos tevékenysége (1802-1818)

Szentandrás közti kanyarnál, a Veker irányába. Sürgette a csongrádi torkolat rendezését az itt birtokos Károlyi család is. Szerintük nem a Vekerben és a Kórógyban, hanem egyetlen folyóágban kellett volna az árvizet elvezetni. Bodoky Mihály véleménye megegyezett Wenckheim 1811. évi javaslatával. Malomcsatornát akart ásni a Nagy-Körös mellett, mely energiát adott volna a malomnak és az árvíz egy részét is elvitte volna.

47 A legfontosabb feladat a Nagy-Körös, valamint az említett vízfolyások új térképezése volt, Vertics 1810. évi rajzának kiegészítésével, hogy a szabályozás kérdésében érdemben tudjanak dönteni. Arad megyében is újra szóba került a Fehér-Körös szabályozása. 1.81.6ban a vízszabályozó küldöttségben, ahol részt vett a Vízi és Építészeti Főigazgatóságból Orv Dániel is, először a vízrajzi mérést határozták el. Emswanger Pál már szintezett korábban a Fehér-Körösön, az ő munkáját a már említett Juricskay László folytatta. A fő problémát az jelentette a Fehér-Körösnél, hogy - mint a bevezetőben említettük -, annak árvize Repszegnél a Tőzbe folyt. Nemcsak a környéket öntötte el, hanem átjutott a Fekete-Körös völgyébe és növelte az ottani vízmennyisége,

48 amit feltétlenül szerettek volna megszüntetni. Glatz János, Arad megye mérnöke azt javasolta, a Repszeg közelében lévő két kitörést zárják el, és tisztítsák ki a medret, hogy a megnövekedett vízmennyiséget levezesse. 1816-ban újra foglalkoztak a Berettyóval is. Vay szerette volna előmozdítani, hogy a Hortobágy tiszai kiágazását lezárják, ne jusson árvizéből a Berettyó medrébe. A Bihar és Heves megyei érdekeltek az egves folyószakaszok tisztítását javasolták. Feltétlenül szükség volt itt is a felmérésre, amire eddig nem került sor. A Körös mellett dolgozó mérnökök egyéb teendőik miatt el sem jutottak a Berettyó környékére. 1.816 márciusában Váradolasziban a vízi küldöttség megállapította, hogy a folyónak Pelbárt, Hódos, Bakonszeg között nincs rendes medre, árvizét növeli a Sebes-Körös áradása is. Hogy a mocsarat lecsapolhassák, ahhoz teljesen új meder kellene, azonban ezt csak a szükséges vízrajzi adatok beszerzése után lehet megtervezni.

49 Bár a vízrajzi felmérést egyelőre nem tudták megoldani, a problémán segítendő, Bodoky 1820-ban községen kén ti ártéri összesítőt készített, melyben 164 831,41 magyar hold elöntést mutatott ki.