Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

5. Vay Miklós királyi biztos tevékenysége (1802-1818)

ges intézeteket annyival is inkább megtenni méltóztasson, mivel tavaszi időknek bekövetkezésével, a vízi hajókázás, s lápokkal való kereskedés mindenfelöll elindíttatvánn, ha az illyen akadályok, el nem mozdíttatnak, mind a privatus személyekre, mind az egész publikumra nézve megtéríthetetlen károk fognak következni."

22 A malomtulajdonos birtokosok és községek arra hivatkozva tiltakoztak, hogy a vízenergiát semmi sem pótolja: a szélmalmok kapacitása kevés, a gabonát - vízimalmok híján - távoli vidékre kel! elszállítani őrlés céljából. A malmok lebontása a vízrendszert egyéb vonatkozásokban is megváltoztatta. Nemcsak az árvizek lefolyása lett gyorsabb a főágakon, hanem megváltozott a folyókat összekötő észak-déli irányú csatornák szerepe, mivel a malomgátak megszűnésével ezek már kevésbé tározták az árvizet. A gyulai uradalom tisztjének panasza szerint a vízszint oly mértékben süllyedt, hogy már hajózni sem lehetséges: „Tellyessiggel meg vontatott a kereskedésnek azon úttya, melly által Arad és Bihar V(ár)megyékbül Gyulára, és messzebb is vízen, és hajókon mindenféle fa, nád és egyebek hozattattak, innen pedig kinek kinek szükségére valók vitettek, ezen haszon vételek mind meg szűntek, mert a Fehér-Körösön a hajókázásnak vége vagyon, a víznek regulátio által okozott sebessége miatt Gyula alatt."

23 Az állításban nyilván sok a túlzás, azonban kétségtelen, hogy a malmok eltávolítása és az egyre több helyen végrehajtott medertisztítás után a fokok és kiszakadások betömése következett, és a csatornák közül csak azokat volt érdemes megtartani, melyek a szabályozás céljait is szolgálták. A kiszakadások elzárására került sor 1806-ban Biharszentjánosnál, Paulövics András tervei szerint.

2

^ Összesen 12 mellékágat sikerült az építkezéssel megszüntetni. Vay elképzeléseinek megfelelően tervezték a Gyarmati-fok elzárását és a Keszi-fok torkolatába zsilip építését, de csak a két vízfolyás kitisztítására került sor. Rendbehozták Békés és Arad megyében a FehérKörös medrét, egészen Székudvarig. Vay anyagi támogatás reményében jelezte, hogy a szállítási lehetőségek javulásával a kincstárnak jelentős haszna lett, de a helytartótanács nem reagált okfejtésére. A munka eredményeként Gyulán 5017 hold, Pélen 2792 hold szabadult fel az árvizektől, az uradalmi területekből pedig 31 203 hold vált szárazzá, és a korábbinál kétszerte értékesebbé. Biharban a Tekerő mélyítése nyomán 16 408 hold kiszárítását remélték, bár 1810-ig itt igen lassan haladt a munka. Vésztő és Okány környékén