Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

5. Vay Miklós királyi biztos tevékenysége (1802-1818)

1786-tól a helytartótanács és a kamara is vásárolt műszereket, és azokat a mérnökök rendelkezésére bocsátotta. Hogy az igényeket fel tudják mérni, időközönként összeírták a megyéknél található, közpénzen vett eszközöket.

7 Az első alkalommal bejelentett műszerek között voltak nivellának nevezett szintezők, a mai talpas libellához hasonló horizontmérők, függős háromszögek, dioptriás irányvonalzók, tájolók, távcsövek stb. Vay Miklós már 1804-ben vásárolt Angliában egy különleges szintezőt, mely mérnökei között kézről-kézre járt.

8 Műszereket adtak a mérnököknek a Magyarország katonai térképezését végző osztrák hadmérnökök (pl. Vertics József 1804-ben Carlo kapitánytól szerzett műszereket),

9 valamint a Vízi és Építészeti Főigazgatóság. Vezetője Heppe Szaniszló már 1806-ban intézkedett, hogy Voigtlánder-cégtől érkezett műszerek a Köröshöz mielőbb eljussanak.

1

" A Körös-vidéken dolgozó mérnökök többé-kevésbé értettek a szintezéshez, de munkájuk nem volt problémamentes. Vay legjobb kapcsolatban Vertics Józseffel volt, aki azonban idős kora miatt állandó segítséget igényelt. Az uradalmaknál dolgozó mérnököket - Farkas Jánost, Tóth Józsefet - a helyi feladatok lekötötték, nem lehetett őket állandóan igénybe venni. A fiatalabbak munkájával helyenként gondok voltak. Bihar megye 1813ban például Paulovics Andrástól még a napidíjat is meg akarta tagadni, mert nem volt megelégedve vele.

11 Tessedik Sámuel nem készült el időben az okányi csatorna szintezési munkáival, de a munkásokat közben kivezényelték. 1813. június 6-án Domokos Jakab, Bihar megyei alispán panaszkodott Vaynak, hogy a mérnök 500 emberrel hat napig ásatott „valamilyen curiculust", amire nem is lett volna szükség.

12 A szintezéshez Vay a vármegyéktől fogatokat és napszámosokat kért segítségül, de ezek biztosítása nem volt problémamentes, ezért szóba került a katonaság segítsége is.

13 A legfontosabb szintezések a Kis-Sárréten és a Sarkad-Doboz közti folyószakaszon voltak. Az egyéb területeken megemlíthető Farkas János 1806-ban végzett munkája, aki a Fehér-Körös Gyula és Csaba közti szakaszán térképezett. A helyszínrajzon kívül 63 szelvényt, valamint felmérési jegyzőkönyvet állított össze.

14 Tessedik Sámuel felmérte a Sebes-Körös középső szakaszait Rév és Bucsa, valamint Gégény és Nagyvárad között.

15 Vertics József szintezési jegyzőkönyveket készített a Fehér-Körösön Székudvartól elindulva, és a Kettős-, valamint a Hármas-Körösön keresztül Kunszentmártonig jutott el.

16 Keresztszelvényeket vett fel a Berettyóról, Nagy-Körösről, Kurcáról, a torkolat közelében,

17 majd - mint a bevezetőben említettük - 1810-ben összeállította a csongrádi torkolat részletes térképét.

18 1816-tól kapcsolódott be a munkálatokba Bodoky Mihály, Békés megye mérnöke, aki szinte minden békési vízfolyással foglalkozott.