Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

5. Vay Miklós királyi biztos tevékenysége (1802-1818)

1774-1782 között Orczy Lőrinc látott el a Bodrognál és eredővizeinél biztosi feladatokat. Munkájának elsődleges célja a víziszállítás (faúsztatás, sószállítás) előmozdítása volt. Királyi biztosok segítségével indultak meg a Sárvíz szabályozási munkái, melyek Veszprém, Fejér, Tolna megyét érintették. A Körös-vidékre a királyi biztos kiküldését 1800-ban vita előzte meg a Fehér- és Fekete-Körös munkáival kapcsolatban. A földművelő lakosság panaszkodott a medret eltorlaszoló gátaknál kitörő árvizekre; a malmok gyakran akadályozták a fa úszta tást tutajozást is. Bár az érdekelt mérnökök egyértelműen megállapították, hogy a rosszul épült malmokat el kell távolítani, a megyék vezetősége nem járult hozzá. 1802-ben először Lovász Zsigmondot, Temes megye főispánját bízták meg, azonban ő sem a Fehérsem a Fekete-Körösnél nem ért el eredményt. 1802 júniusában Vay Miklóst nevezték ki királyi biztosnak, aki sokban különbözött hasonló funkciókat betöltő társaitól. Rákóczi hívének, Vay Ádámnak unokája volt, hadmérnöki végzettséggel rendelkezett, nem viselt vármegyei tisztséget, hanem Szabolcs megyei birtokából élt. Az egész Tiszántúlon rendkívüli népszerűségre tett szert, ami nemcsak elődje hírének, hanem saját munkásságának is köszönhető (XII. sz. kcpmeUókíct). Vay Miklós 1756-ban született, 1776-ban került a leimgrubeni hadmérnöki akadémiára, és katonai szolgálatban dandártábornoki rangot ért el. Szabács ostrománál megsérült, egyik szemét eltávolították, és emiatt megvált a hadseregtől. Kitüntetésül bárói rangot kapott. 1786-1788-ban nyugat-európai körútja során Franciaországban, Hollandiában, Németországban, Angliában járt, ahol Ramsdennek, az egyik kiváló műszerkészítőnek munkatársa lett. Maga is részt vett mérőműszerek szerkesztésében, amikért 1787-ben a Royal Society tagjává választották. Alsózsolcai birtokán korszerű gazdálkodást honosítottak meg. Angliából új típusú gépeket hozott, Szabolcsban ő termelt először burgonyát. A térképezés Magyarországon is sokat foglalkoztatta. Postakocsira szerelhető berendezéssel pontosította a korabeli postatérképeket. 1790-től követ volt az országgyűlésen, ahol bíráló felszólalásaiért egy ízben a bárói címet is ideiglenesen megvonták tőle.i Népszerűsége mellett külön előny volt, hogy mérnöki végzettséggel rendelkezett, így érdemben tudott dönteni a fontosabb kérdésekben. Működése kezdetén Gassner Lőrinc és Vertics József ugyan még dolgoztak, de idős koruk miatt már egyre kevésbé kapcsolódtak be a szabályozás menetébe. Tőlük a feladatokat megyei és uradalmi mérnökök - Farkas János, Tóth József, Paulovics András, Tessedik Sámuel

2 - vették át, de egyikük