Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

4. Vízszabályozási munkálatok a megyei törvényhatóságok irányításával (1744-1802)

és Ant, Vertics József Békés és Doboz között készített a Fekete-Körösről térképeket.

17 Helyi jelentőségű munkák folytak a Fehér-Körösön Vertics József irányításával. Gyula környékén 1800-ban töltéseket építettek, melyek elsősorban az országutak védelmét szolgálták. A két fő töltésvonal - a közgyűlés határozata értelmében - a Fehér-Körös hídja tói a Bárdos hídjáig vezetett, a másik pedig a Kígyós felé vezető utat védte.'

8 Gondot fordított a hidak megerősítésére is. 1785-ben Köröstarcsa környékén az egyesült Fehér- és Fekete-Körösön öt átvágást tervezett, melyek a lefolyási viszonyokat javították.

19 A 18. század második felének vízimunkálatait vizsgálva meg kell emlékeznünk a helyi erőfeszítéseken kívül azokról a nagyszabású tervekről és elképzelésekről, melyeket rendszerint az uralkodó kérésére a Tisza szabályozásáról dolgoztak ki, és érintették vidékünket is. Az Alföld fő folyójának szabályozását a mérnökök már a 18. században háromféleképpen tudták elképzelni: - a folyó mellett töltések építése - átvágásokkal új meder létesítése - vízosztás. Az utóbbi megoldás gyakorlatilag azt jelentette, hogy a Tisza nagyvizét a főágon kívül a mellékfolyók (Szamos, Berettyó, Körös) medrének felhasználásával kívánták levezetni. Bár e tervek helyenként kevés reális elemet tartalmaztak, érdekességként célszerű velük is foglalkozni. Mária Terézia uralkodása alatt, 1756-ban készült el az első vízosztáson alapuló terv. Összeállítója a Szamost el akarta választani a Tiszától, és annak mesterséges medret ásva bevezetni a Berettyóba, majd Mezőtúrnál a Körösbe. A cél az volt, hogy a Szamos ne növelje a Tisza vízhozamát. A második terv készítője (valószínűleg Krieger Sámuel) abból indult ki, hogy a Tisza árvize a Berettyó Sárrétjén keresztül a Körössel kapcsolatban van, és ezt az utat kívánta felhasználni. Az volt a véleménye, hogy a természetes árkokban ásott csatorna elvinné a Tisza nagyvizét és a Nagy-Sárrétet is lecsapolná. A kiágazást Tiszadobnál tervezte, és a csatorna a HortobágyBerettyó-Körös vonalon szintén Mezőtúrig vezetett volna.

2

" 1787-ben FranzGódor, osztrák hadmérnök készített vízosztáson alapuló Tisza-szabályozási tervet. Három csatornarendszert javasolt, mely az alföldi mocsarak lecsapolása mellett országos közlekedési hálózatot képzett volna. Az észak-déli irányú csatorna Ungvár, Kisvárda, Debrecen, Gyula, Arad vonalon vezetett, a kelet-nyugat irányú fővonal Ráckeve, Kecskemét, Csongrád, Gyula, Nagyvárad, Kolozsvár irányában. Kunhegyes, Debrecen, Szatmár, Tiszaújlak között külön csatorna haladt volna a Nagy-Sárrét és az