Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)
4. Vízszabályozási munkálatok a megyei törvényhatóságok irányításával (1744-1802)
Ecsedi-láp lecsapolására, és a körösi ártereket a Debrecen-Gyula közti szakasz mentesítette volna. Az adott technikai feltételek között a háromból egyik javaslat sem volt megvalósítható. Ennek ellenére a különböző változatokkal még a következő évtizedekben is találkozunk. A 18.század végén elvégzett vízszabályozási munkák eredményeit nehéz számszerűsíteni. A forrásanyag szerencsés fennmaradása miatt a térképeken szinte minden ásás nyomon kísérhető, bár azokat ma már nehéz helyhez kötve azonosítani. így a szakirodalom is gyakran a bizonytalan hagyományokra hivatkozik. 21 Kétségtelen, hogy a vízszabályozásra az igény egyre nagyobb lett, fő célnak pedig a hajózás és vízhasznosítás (=malomvízhasználat) helyett mára földszerzést, lecsapolást tekintették. A vármegyék, községek és uradalmak pénzén folytatott szabályozásoknál az is világossá vált, hogy érdemi tevékenységet nem lehet végezni fizetett munkások alkalmazása, az érdekeltek hozzájárulása, társadalmi segítség nélkül. A vármegyék mérnökei az egyes részfeladatokat különösebb vízrajzi mérések nélkül, empirikus megfigyelés alapján határozták meg. A gondos előkészítés, és a sok helyi ismeret birtokában olyan felismerésekhez jutottak, amit a későbbi szabályozás során is hasznosítani lehetett. Mivel a vízrendszer több megye területén feküdt, már ebben az időszakban előfordult - mint láttuk -, hogy az egyes törvényhatóságok érdekei szembekerültek egymással. Bihar és Békés megye ellentétei akadályozták az eredményesen induló kis-sárréti munkákat, négy érdekelt megye vitatkozott azon, ki és hogyan kezdje a Berettyó szabályozását, és viszonylag gyors eredményeket lehetett - ezzel szemben - elérni a gyulai csatornáknál, ahol a kérdéses területen csak egy törvényhatóság volt az úr. Különösen nagy volt a megyék szerepe olyan esetekben, ha a vízszabályozási törekvésekkel a malomtulajdonosok álltak szemben. Az egységes irányítás megoldása, az érdekek összehangolása a további munkák egyik fontos előfeltétele lett.
