Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

4. Vízszabályozási munkálatok a megyei törvényhatóságok irányításával (1744-1802)

jük. Építésükben nagy szerepet játszott Vida Imre jószágkormányzó, aki igyekezett korszerűsíteni a gyulai uradalmat. A város közelében malomcsatornákat létesített, a hajózható, tutajozható árkok kimélyítésével igyekezett a „lapozást", víziközlekedést és a kereskedelmet előmozdítani. Fontos célja volt a birtok víz mentesítése is. 1778-ban kiásatta a 2,58 km hosszú Bárdos-árkot, mely Gyula felett a Fehér-Körösből indult és a Bárdos-érig vezetett. Segítségével 450 holdat csapoltak le. A munkálatok terveit ezúttal is Emswanger Pál készítette (XI. sz. térképmelléklet). Szintén lecsapolás céljából ásták ki a 8,72 km hosszú Lencsés-árkot, mely Gyulától délkeletre fekvő Tavaszi-rétből indult, áthaladt Fövenyes pusztán, majd a Csabaicsatornába torkollott. 400 kh területet csapolt le. A Veszei-árok az Ajtósfoknál kezdődött, és befogadója - a Hidas-fokon keresztül - a Fehér-Körös volt (5,34 km). Lecsapolta a vészei mocsarat, ami főként a Csabáról Gyulára vezető postaút védelme szempontjából volt fontos. A vízi közlekedés és a lecsapolás céljait szolgálta a - Petik Ambrus által is említett - Remeteházi-árok kimélyítése. Ez a Fekete-Körösből indult, összegyűjtötte a remeteházi rét vizeit, és a gyulai Hajósúton érte el a FehérKöröst. Hossza 4,8 km volt, egyik partját töltésekkel is megerősítették. A Fekete- és Fehér-Körös között teremtett kapcsolatot a Seregegyházi-árok, mely szintén az Ajtós-foktól indult, és a Fekete-Körös egyik ágába, az ltceérbe torkollott. Hossza mindössze 1,98 km volt. Utóbbi két csatorna útja jól megfigyelhető Vertics József 1799-ben készült térképén, mely a Gyulától nyugatra eső területeket ábrázolja. A megkezdett csatornaépítéseket az 1790-es években továbbfejlesztették. 1801-ben Vertics a Gyulától keletre eső területekről készített térképet. Ezen az említett csatornákon kívül megtalálható az Itce-ér folytatását képező Sebes-ér, Ant és Szanati-fok között a kimélyített Keszi-ér, sőt Szanazug környékéről kiindulva Vertics még két újabb csatornát is tervezett, melyek Gyulavári felett érték el a Hajósutat, és ezen keresztül a FehérKöröst.

15 Utolsóként említhetjük az Óvári-árok kimélyítését, amit a gyulai uradalom szintén saját költségén végzettel. E csatorna Doboz határát csapolta le, befogadója pedig a Fekete-Körös volt (8,71 km). Mint a bevezetőben említettük, gyakorlatilag a Gyepes és a Fekete-Körös közt jöhetett létre a csatornán át rövid úton az összeköttetés."

1 A hajózás, tutajozás szempontjából fontos Fekete-Körösön egyébként mindhárom megyében folyt a 18. század végén kisebb-nagyobb szabályozás. E munkák célja a malmok rendezése, a fokok torkolatának kimélyítése, egy-egy kanyarulat átvágása volt. Emswanger Pál Talpas és Feketegyarmat, Gassner Lőrinc Nagyzerind