Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

4. Vízszabályozási munkálatok a megyei törvényhatóságok irányításával (1744-1802)

Sebes-Körös vizét is szállította, így az ártereket sem lehetett elkülöníteni. Végül abban állapodtak meg, hogy a legalsó szakaszon, Heves megye és a Jász-Kun kerület, majd efelett - a megyehatároknak megfelelően - Békés, Bihar, Szabolcs megye fog dolgozni, 1/6, 2/6, 3/6 arányban osztva meg egymás között a munkát. A Szabolcs megyeiek így is tiltakoztak, hogy részükről a Berettyó mélyítés felesleges áldozatvállalás. Községeiket - pl. Püspökladányt ugyanis nem a Berettyó, hanem elsősorban a Hortobágy veszélyeztette. Bár a közmunka alkalmazása hasonló esetekben egyértelmű volt, a feladat nagysága miatt szóba került, hogy az ásást a vármegyék által felfogadott pénzes munkások végezzék, sőt az is, hogy maguk a hasznot élvező birtokosok járuljanak hozzá a költségekhez. „Ami ennek munkáltatás módját illeti - olvashatjuk a jegyzőkönyvben leg alkalmatosabbnak láttya azt a deputatio, hogy a munka kész pénzen tétessen, de minthogy bizonyos és tagadhatatlan az, hogy a Berettyó regulatiója egyenessen azoknak a földes uraságoknak lesz leg nagyobb hasznára, a meilyeknek határai most áradást szenvednek, mert ezekrül a víz lemenvék, haszon vehető földdé tétetnek, igasságosnak láttya azt is a deputatio, hogy az munkára való költséget az illyen földes uraságok visellyék."'

3 Hogy Csabát a szükséges vízzel ellássák és a település tutajozható víziúton megközelíthető legyen, 1772-ben kiásták a Csabai-csatornát. Ezt 1777-ben, Emswanger Pál, Arad megyei mérnök tervei alapján kibővítették a község költségeire (X. sz. térképmelléklet). A főárok a Veszei-foknál a Fehér-Körösből indult, a falu alatt egészen a békési határig vezetett, majd a Fábián-foknál jutott vissza a Fehér-Körös medrébe. Bővítés után ehhez csatlakozott egy 1100 m-es csatorna a békési határban, mely beépült a korábbi rendszerekbe. A békésiek 1782-ig három csatornát ástak: - az első a Fehér-Körös kanyarjától indult, és a Vica-éren keresztül újra a Körösbejutott - a másik e csatornát a Fábián-fokhoz kapcsolta - a harmadik a csabaiak 1100 m-es csatornájából ágazott ki és a Vicaérbe folyt. A csabai és békési csatornák együttes hossza 21,29 km volt. A Csabaicsatorna a későbbiek során is jól funkcionált, továbbfejlesztéséről 1799-ben Vertics József készített térképet.

14 A 18. század végén, az uradalmak által végzett szabályozások közül a Harruckern örökös Wenckheim-család Gyula környéki munkáit említhet-