Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)
4. Vízszabályozási munkálatok a megyei törvényhatóságok irányításával (1744-1802)
Suchodolsky javasolta, hogy ne új csatornákat ássanak, hanem a Körös régi medrét mélyítsék ki. A vizsgálat alkalmával nyolc meglévő csatornát mért fel a küldöttség, melyeknek mélységét elegendőnek találta. Egyébként is új ásást csak a meglévők elzárása után lehetett volna készíteni. Az első, fő feladatnak a Bihar és Békés megye között húzódó határárok kimélyítése látszott. A tárgyaláshoz Cürttler János megyei földmérő sematikus rajzot készített, a Csiket-ér, Tekerő, Ördögárok ábrázolásával, megállapítva, hogy a lecsapolásra szánt terület 1:4 arányban oszlik meg Békés és Bihar megye között, a költségek szempontjából. 3 1775. októberében Nagyváradon és Szeghalmon folyt tanácskozás. Gassner Lőrinc 1776-ban tervet készített az egész Kis-Sárrét lecsapolásáról, melyben két megoldást javasolt: - Szeghalom, Ördögárok, Tekerő-ér, Csiket-ér vonalon - Szeghalom, Vésztő, Halád-ér vonalon (VII. sz. térképmelléklet). Szeghalomtól a kiindulás az Enyves- vagy a Nyomott-fokon is elképzelhető lett volna. A döntést elsősorban a malmok működése befolyásolta, melyek a csatornaásás útjában álltak. Ezért a többség olyan vonalakon javasolta a szabályozást, ami a malmokat nem érinti. Először a Csiket-ér tisztítását, valamint Zsadánytól a Hálád mélyítését kezdték meg. Gassner 1776 februárjában felhívta a figyelmet, hogy a munka félbehagyása esetén árvíz következhet be, elsősorban a kitisztított Csiket-éren keresztül. 1778-ban Szeghalom alatt átvágtak egy Körös kanyart 265 m hosszúságban, és a következő évben három éles kanyart megszüntettek a KisKörösön is. 1779-ben Szeghalom felett hozzáfogtak az Ördögárok ásásához, és a következő év végére Nagy Halas tóig jutottak el. Az ásás hossza 4475 m volt. Még ebben az évben összeállította Gassner a következő tervet, melyen kirajzolta az Ördögárokból a Csiket-érbe vezető csatorna vonalát. Ez a kanyargós medrű Tekerő-érben haladt, és a Nagy Halas tótól kiindulva hozzá kapcsolta volna a Vésztőt és Zsadányt összekötő Halád-éri csatornát. Javasolta az Enyves-fok mélyítését, mely az Ördögároknál rövidebb úton szintén a Tekerőbe torkollott volna. Vármegyei közerővel az Enyvesfok ásását is megkezdték, mélyebbre hatolva, mint az Ördögárok esetében. 1782-ig összesen 7466 m ásás történt a Kis-Sárréten, melynek hatását Szeghalom és Csökmő környékén egyre jobban érezték. Földterületek szabadultak fel a mocsárból és a Nagy Halas szintje kb. 1,5 m-t süllyedt. 1782-ben a helytartótanács ellenőrizte a megyék erdőgazdaságát, lótenyésztését és mezőgazdaságának egyéb elemeit, és válaszolni kellett a gátakkal és csatornákkal kapcsolatos kérdésekre \s. A A válaszhoz Bihar megyében Gassner Lőrinc áttekintő térképet készített, melyen szerepel a tervezett és meglévő Ördögárok-Tekerő-Csiket-ér csatorna, a kimélyített
