Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)
MELLÉKLETEK - Leírások a Körösök és Berettyó vidékéről 1451-1886 - VI. O'sváth Pál a sárréti járásról. A járás vizei s halai
úgy hogy egy-egy embernek 50-100 darabból álló ilyen liba falkája is meg volt s épen úgy őrizték a gyepen mint a szelíd libákat. - A tőke ruca is épen úgy felnő udvarban mint a vad liba, azonban ha a szárnyuk megnő, úgy ezek mint a libák is könnyen örökre elhagyják a gazdát. Szoktak vadmadarakat les gödrökből is vadászni, de a mulatságból vadászok ezt nem igen teszik, hanem a rucákra tavaszi estéken úgynevezett húzáskor s később vizslával vadásznak. Vizslával szoknak fürjezni és foglyászni is... Kornádi m(ező)város az irászi, kólti, eszi, hathi és megyeri pusztákkal. E helységnevének eredetéről a -hagyomány ezt mondja: Midőn Kornádi puszta helyét megülni kezdették, egy a vidék birtokosai és idegenekből állott vadásztársaság tévedt ide s egy az idegenek közül néhány új épületre mutatva egyik közzel lakótól ezt kérdeztle kié ez a falu? mire azt válaszolta, Komádé, t.i. a kérdező a falu birtokosának komája volt. E beszélgetést egy távolabb állott társ úgy értette mintha e kérdésre hogy hívják ezt a falul? adatolt volna a felelet. Ebből nevetség lett s a dolog a tulajdonost meglátogatott társaság által több ízben előhozván, az új telepen a Komádé név rajta veszeti s később Komádivá változott. Van azon nézve is, hogy Komádit egykor rómaiak lakták s azok nevezték el. Ez valószínűtlen mert ha a névtelen jegyző a határban lévő Tekerő ér és jó uxás vizekről megemlékezett, magáról a helységről meg nem feledkezett volna. A Tekerő érről már több helyen szólván itt csak a jó uxás vagy jóuszás vízről említünk fel annyit, hogy e víz a határban a szöcsködi puszta felől esik s így nevezték őseink azért, mert rajta alkalmas átkelő helyre, találtak. E víznek ma is Uszó a neve és a nép monda a Komádiban törzsökös Úszó családot azon őstől származtatja, ki a vízen az álúszásielső megkísérlette. Fekszik Kornádi M(agyar)homoróg, Fúrta, Zsáka, Vekerd, a Csökmőhöz tartozó Szöcsködi puszta, Vésztő, Szeghalom, Okány, Zsadány községek közt N(agy)váradtól 3 m. földre... A határ földjének partosabb helyei szikesek, ellenben az ingoványokból mostanában használat alá vett földrészek száraz években 20-30 magot is adnak. A határnak iszap név alatt ösmert része még 15 év előtt hajó járás volt. Ilyen volt a város alatt Csökmő felé terülő azon föld rész is, hol ma egyik szőlős kert fekszik. Felemlítést érdemel a Körözs állal idehordott s építésre alkalmas fövény, mellyel a lakosok szintúgy, mint a náddal a Körözs útján a szomszéd Békés megyébe kereskedést űznek. Már 1859-ben a Tóti puszta felől a Sós Bálint száraz malmáig terjedt a rét. E malomnál volt a hajók kikötője s a malom végétől jól lehetett kócsagokra lőni. Voll idő melyben a lakosok templomba is hajón jártak s volt rá eset, hogy a víz magas állása miatt, vízben kellé a halottakat is temetni, a rákok pedig az utcákon mászkállak. E korban a halak és rákoknak oly bővebben voltak a lakosok, hogy pl. Debrecen város Kis utcája rendesen szagos volt a kornádi rákoktól. Ekkor készüli a rákáruló kornádi leányról a kövelkező kezdetű dal: - Minap a mint Debrecenbe jártam. S a szekéren rák vevőre vártam.
