Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

MELLÉKLETEK - Leírások a Körösök és Berettyó vidékéről 1451-1886 - VII. K. Nagy Sándor Bihar megyéről. Biharország leírása (részlet)

Egy legátus állott meg melleltem. Szemem, szívem rajta felejtettem. - stb. Komádiból veszi eredetét az „Elverte a jég a rákot" ösmert közmondásunk, mely onnan eredt, hogy a bírák tisztviselőiknek mindég hal és rák ajándékkal szoktak kedveskedni, de egyszer a rák vitel gondatlanságból elmaradt, miért midőn a szolgabíró a bírót fél tréfából megszólította, az zavarában azt felelte, hogy elverte a jég... A 863-as Ínséges év és az itt folyamatban lévő körözs-szabájyozási munka Komádiba sok idegen lakosokat csődített, úgy annyira, hogy az utolsó népösszeírás szerint 813 házban 4290 nagy részben ref(orma tus) hitűekből álló lélek szám találtatott itt. 1875. (O'sváth Pál: Bihar vármegye Sárréti járása leírása. Nagyvárad. 1875. 14-19. p., 434-345. p., 442-443. p.) VII. K. NAGYSÁNDOR Bihar megyéről „Biharország leírása (részlet) Esztárból egy negyedóra alatt elérjük megyénk egyik legjótékonyabb s nagyobb hírre érdemes fürdőjét: a „Konyári Sóstó"-t, mely akár Nagyváradhoz, akár Debrecenhez 31/2 órányira esik. A „Konyári Sóstó" egészen sík földön van, hol sem hegy, sem halom nem teszi festőivé a tájat, - csak a sokszor „agarászverseny" teréül szolgáló rónaságon megjelenő rezgő délibáb gyönyörködteti a fürdő vendégeket, s aztán a fürdő kertje és a zene nyújt szórakozást. Annál több gyógyulást talál azonban a csízos és köszvényes beteg, kik közül a legtöbb, ki mankón jön ide, meggyógyulva távozik innen, emlékül hagyva itt mankóját s áldva a természetet, mely e vízbe oly hatalmas gyógyító erőt adott... A fürdő vidékén több kisebb-nagyobb kiterjedésű „szikes tó" találtatik, melyek közzül azonban csak az úgy nevezeit „sóstó" használtatik fürdőként. Ez a sóstó, műid a mellett, hogy fenekén több forrás fakad, vizének legnagyobb részét légköri csapadékokból nyeri. Esőzések után vize tiszta, átlátszó, színtelen, - tartós szárazság után pedig sárgás (lúg) színű, zavaros, íze égvényes; fürdés közben a bőrt annyira megsi kosit ja, mintha házi szappannal mázoltatott volna be és szakértő tudósok állítása szerint nagyobb mennyiségű sziksót tartalmaz, mint a Fertő és Palily vize... A fürdőtől búcsút véve, délnyugoli irányban, halomtalan síkságon, egy félóra alatt beérünk Konyár faluba...