Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

MELLÉKLETEK - Leírások a Körösök és Berettyó vidékéről 1451-1886 - VI. O'sváth Pál a sárréti járásról. A járás vizei s halai

Ezen természeti változások nagy befolyással voltak e vidék állattani viszonyaira is. Csak 80-90 év előtt annyi volt itt a farkas, hogy télen az ember élete, ha a pusztaságokon utazott, azoktól bátorságban nem volt. .. Nagyon sok volt itt továbbá régenten a szarvas, a mit azon körülmény is bizonyít, hogy csabai pap Szalay János (1725) szelídített szarvasokat fogott hámba s rendesen azokon járt Csabáról szarvasi liszttársaihoz...Most ill darvat látni nagy ritkaság, farkas, szarvas éppen nincs..." 1870. (Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. Pest. 1870. 52-55. p.) VI. O'SVÁTH PÁL a sárréti járásról „A. járás vizei s hala i Fő- vagy is legnagyobb folyója a járásnak a Sebes-Körözs, mely gyakran Kerezsnek is neveztetik. E víz Sz(en)t Jánosnál éri elsébe a járást, azután pedig B(erek)böszörmény, K(ereszlszeg)apáti, Szakáll, M(agyar)homoróg, Kornádi és Csökmő községek határain át folyik ki Békésmegyébe. Másik folyója a járásnak a Berelyó, mely kissebb ugyan a Sebes Körözsnél, de meri a járási középen metszve át több helységeket érint fő folyónak inkább nevezhető volna. A Berelyó hajdan Tur vizének is neveztetett. A Beretyó a Kraszna és Biharmegye közt halárt vonó Ozsaj hegyből eredve, az Ermelléki járásból Pocsajnál jő a járásba, hol a vámoshid mellett az Ér vizével egyesülve Eszlár, Hencida, Gáborján, Sz(ent)pélerszej», Váncsod, B(erettyó)sz(ent)márton, B(eretlyó)újfalu, a Kórógyi puszla, P(uszta)kovácsi, Bakonszeg, a Dózsa puszta, N(agy)rábé, az Orosi puszta, a Cséffi puszla és Darvas községek határán ál vonulva Csökmő halárában vonul ki Békés megyébe. Különös jelenség lepi meg az embert nyáron akkor midőn a Berelyó folyása feleli felülről alá millió és millió sokaságú kérész nevű barmai gyengeségi! szárnyas apró állatkák repkednek. Ez tart 2-3 napon ál, amikor egyszerre csak el tűnnek. Ezt a Berettyó virágzásainak hívják. A Sebes Körözs is sok kárl lett hajdan a járásnak, mert a belőle kijött árvizek is nagy területekéi borítottak el, azonban minthogy a Körözs árja a müy hirtelen jött csaknem oly hamar vissza is tért, ez korántsem okozott annyi kárt, mint a Beretyó, mely kivált akkor mikor még a csaknem minden helység halárában rajta építell malmok a vizel felszorították, mely a Sárrétjén az eliszapolás miatt különben sem folyhatott rendesem, évenkinl két-három ízben, saját természetes csalornái az erek útján, csaknem minden község halárán úgy kiöntött, hogy az ezen kiöntések által alakult tavakban a községeknek a szükségleten felül is termett nádjuk...