Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

MELLÉKLETEK - Leírások a Körösök és Berettyó vidékéről 1451-1886 - V. Haan Lajos Békés vármegye természeti környezetéről. Vidéke s éghajlata

Körösnek ós/aki ága, mely az anyaíolyótól Bihar megyében Görbed táján el ágazik. II. Mocsárok. A nevezetesebb mocsárok a következők: a) Az Óvári-rétség, mellvet képez a Gyepes vize? és kiterjed a megye keleti halárszélein Doboztól Okány tájékáig. b) A Sebes-Körös Sárrétje, mellynek tetemesebb része Bihar vármegyében fekszik, s kiterjed Harsánytól Szeghalomig. c) A Berettyó Sárrétje, mellynek legnagyobb része szintén Bihar megyében fekszik, és kiterjed Bakonszegtől a Butsai pusztáig. Ezen csak igen kevés mértékben használható rétségek összves kiterjedése tészen mintegy 251) 000 holdat, - A Békés megyében eső rész mintegy 90 000 holdra megyén. III. Tavak ugyan szoros értelemben Békés vármegye területén nem léteznek, azonban álló pocsolyás helyek vannak. így Orosházán Gyapáros név alatt, melly táplálékot soha semmi folyótól nem nyer, de ember emlékezete óta soha ki nem apadt; vize igen lúgos, s kender áztalásra használtatik. - Hasonlókig Gyula alatt Kerekló név alatt, mely csekély kiterjedésű/ de több év óta soha ki nem száradt; továbbá ilyenek a Bárdos ere, Kukba ere, sal, sal. mellyek a Körös kicsapó vizéből táplálkoznak, de száraz nyáron kiapadnak. - Van ezen felül Kígyóson 3-400 holdnyi lapos, valamint Csabán Borjúrét és Nagy lapos név alatt mocsáros hely, meleg nyáron minden ült kiszáradni szokván. - Mező Berény alatt is létezik hó és esővizekből táplálkozó 30 holdnyi lapály, melly, kivált mióta vízvezető árokkal láttatott el, jobbára minden nyáron kiapad. - Végre van az öesödi határban Horga laposa, a Körös kiöntéseitől táplálkozva, de gyakran kiszárad. Mindezen vizek lecsapolására, kiszárítására különösen sokat telt már a néhai b(áró) Wonckheim József és Vésztő helysége, de egyesült nagyobb erő eredményozhelend csak óhajtott sükért; s épen a felemlíteti Vésztő helysége kiált leginkább ez után; mert, midőn benne a régibb időkben 62 1/2 úrbéri jobbágytelek számláltatott, 1798-ban már csak 27 1/2 lelket leheléit számítani. 1855. (Palugyai Imre: Békés-Csanád, Csongrád ós Honlh vármegyék leírása. Pest. 1855. 32-34. p.) V. HAAN LAJOS Békés vármegye természeti környezetéről „V i d é ke s éghajlata Békés vármegyének vidéke csupa síkság melyet csak itt-ott váltanak fel némely magaslatok vagy úgynevezett halmok. E halmok némelyén világosan