Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

14. Kitekintés: a vízrendszer továbbfejlesztése a 20. században

14. fejezet KITEKINTÉS: A VÍZRENDSZER TOVÁBBFEJLESZTÉSE A 20. SZÁZADBAN A Körösök szabályozását a kortársak jól sikerült munkának értékeltek, és az volt sokak véleménye, ha előbb elkészül, a Tiszához is mintának szolgálhatott volna. Sokoldalú értékelést ad az elvégzett munkáról Korbély József idézett dolgozata,

1 mely a mérleg megvonása mellett a továbbfejlesztésről is szól. Kiemeli, hogy a szabályozás célja az árvizek minél gyorsabb levezetése volt. Ezért született az ismertetett megoldás a Kis-Sárrét esetében, és ezt szolgálta a Fekete-Körös torkolatának rendezése is. Véleménye szerint az okozott problémát, hogy az új medrek nem mélyültek le kellőképpen, az esés nem nőtt elegendő mértékben, így az árvizek lefolyása a vízszint korábbinál nagyobb emelkedésével járt együtt. (VŐ. VII. sz. táblázat) Korbély József szerint a két Sárrét elválasztása és a Berettyó SebesKörösbejuttatása szerencsés volt, de sárréti vizek elvezetése a legrövidebb úton rendkívül kockázatos. A Kis-Sárréten haladó új Sebes-Körösben (amit mint láttuk, a Tekerő medrében alakítottak ki), a kisebb árvizek is már a talaj szintje fölé emelkedtek és így problematikus volt a belvizek elvezetése is. Alternatív megoldásnak Beszédes József említett terve látszott, amit azonban az érdekeltek egyéb meggondolásból leszavaztak.

2 A másik gondot - a szerző véleménye szerint az okozta, hogy a tervezők és a közvélemény egyaránt lebecsülték a Fekete-Körös jelentőségét, a Fehér-Köröst tartva fontosabbnak. Mivel nem voltak pontos vízhozammérések, nem derült ki, hogy a Fekete-Körös lényegesen több vizet szállít, mint befogadója. Ezért volt vitatható a folyó Gyula-békési nagycsatornába vezetése, mely csatorna a Fehér-Körös vizeit sem tudta elvezetni. Az elért