Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

13. A Körös-szabályozás jelentősége, gazdasági hatásai

Összesen 1853 1895 szántó 816 522 49,5 1323 0% 990 407 59,4 951 9% kert 504 0,0c 97 \% 11 724 0,7C 1595 )% rét 209 642 12,7 62 1% 161 422 9,7( 1311 )% szőlő 13 672 o,s; 1369 >% 12 079 0,7; 1182 legelő 375 185 22,7 750 5% 338 431 20,3: 738 2% erdő 87 1.1.5 5,2Í 574 í% 52 333 3,lí 698 >% nádas 32 851 1,95 1545 )% 10 522 0,6^ 359 \% művelés alá nem eső 114 052 6,9: 872 >% 87 672 5,2> 843 T

% ÖSSZESEN 1 649 547 10C 192 % 1 664 594 10C 1277 % 12 A volt ártér művelési ágainak aránya több vonatkozásban színesíti a megyékről alkotott képet. A 149 községben a szántók aránya 1895-ben 10%kal meghaladta az országos átlagot, és 7-8%-kai több volt a legelőterület is, ami a szabályozástól közvetlenül érintett vidéken is a mezőgazdaság extenzív fejlődésére utal. 1853 és 1895 között valamennyi területen nőtt a szántók mennyisége, és a növekedés a rétek vagy legelők, esetleg mindkettő rovására történt. Arad megyében igen magas volt a szántók növekedési aránya, ami a rétek felszántása mellett itt még erdőirtásból is származott. A Fehér-Körös alsó