Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

13. A Körös-szabályozás jelentősége, gazdasági hatásai

A legkiegyensúlyozottabb állattartás Biharban alakult ki, ahol a gabonakonjunktúra idején is elegendő rétet és legelőt hagytak meg.

9 A vízszabályozások gazdasági jelentőségének megítéléséhez az egyes települések konkrét vizsgálata szükséges. Így is megállapítható azonban, hogy a vízszabályozás a további fejlődés elengedhetetlen feltétele volt, mely a földművelésen alapuló mezőgazdaságot lehetővé tette, és melynek hatása az itteni lakosság életében azonnal megmutatkozott. A vízszabályozás utáni évtizedekben azonban a mezőgazdaság extenzív fejlesztésére volt elsősorban lehetőség, mely nem hatott serkentően az új utak keresése, a termelés korszerűsítése felé. Ha az árteret tájegységenként vizsgáljuk, hasonlóan érdekes eredményekre jutunk. Az 1890-es évek elején, amikor a társulatok határait többkevesebb állandósággal rögzítették, az ártérbe hivatalosan 149 község tartozott. Az 1890-es népszámlálás szerint ezekben a lakosság száma a következő képet mutatta: Bi lar megye szarvasmarha 5 16 21 ló 20 7 7 sertés 22 38 juh 22 52 24 terület népességszám növekedés 1851terület népességszám hez képest Arad megyei Körös-szakaszok környéke 52 804 26,59% Fehér-Körös alsó szakasza 104 630 51,24 Fekete-Körös vidéke 49 970 41,43 Sebes-Körös vidéke 46 005 27,27 Berettyó-mente 130 850 33,50 Kettős- és Hármas-Körös 130 850 33,50 környéke

10 152 018 80,33 Felső-Fehér-Körös vidéke 13 065 142,04 Összesen: 549 342 48,44%