Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

13. A Körös-szabályozás jelentősége, gazdasági hatásai

Az adatsor szemléletesen alátámasztja, amit a népesség megyei eloszlásáról mondtunk. A szabályozott területek közül a békési részen emelkedett leginkább a lakosság száma, főként a Kettős- és Hármas-Körös vidékén. A lecsapolt Kis- és Nagy-Sárrét egyelőre nem vonzotta az új lakosokat, akik főként a Kis-Sárrét belvizes Bihar megyei pusztáit kerülték el. A betelepedők sokasága lehetővé tette az érintett békési mezővárosok és községek (Szarvas, Szentandrás, Gyoma, Endrőd, Mezőtúr) fejlődését, de a gabonakonjunktúra elmúltával, az egyéb munkalehetőségek (gátépítés, vasútépítés) megszűnésével - mint ismeretes - a sajátos fejlődés társadalmi feszültségekhez vezetett." A táblázat szerint a növekedés jelentős volt a FelsőFehér-Körös völgyében is. Azonban itt a szabályozás összesen négy falut érintett (Sikula, Gurba, Borosjenő, Csermő), melyek helyzete az összképet jelentősen nem befolyásolja. Az ártérbe tartozó községek földhasználati struktúráját az 1853-as és 1895-ös évből vizsgáljuk. művelési ág 1853 1895 művelési ág kh négyszögöl kh négyszögöl Arad megyei Körös-szakaszok környéke szántó 42 538 696 75 730 530 kert — 2 001 1514 rét 26 400 335 16 290 638 szőlő 113 850 513 1351 legelő 50 331 1113 49 602 1458 erdő 38 1.06 660 19166 41 nádas 1 628 343 55 47 művelés alá nem eső 9 465 1041 9 762 879 Összesen: 168 584 238 173123 58