Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

13. A Körös-szabályozás jelentősége, gazdasági hatásai

rázhatunk. Békésben és Aradban azonban a szántóföldeken belül igen nagy a gabonaterület aránya. Az ország gabonatermelését a 19. század közepép az lendítette fel, hogy Európában konjunkturális helyzet alakult ki, és a termés igen jó áron volt eladható.

7 A század 7Ü-es, 80-as éveiben az árak már csökkentek, egyre több volt az értékesítési nehézség is. így az a sajátos helyzet állt elő, hogy mire a dél-alföldi, főként békési területek szárazzá váltak, a gabonatermelés már korántsem volt olyan jövedelmező, mint a korábbi évtizedekben. Hogy miért nőtt mégis a gabonaföldek területe ezen a vidéken, azt két tényezővel magyarázhatjuk. Részben azzal, hogy a búza, rozs, árpa termelése viszonylag kis befektetést igényelt, másrészt azzal, hogy az itteni lakosság a kelleténél jobban bízott abban, hogy a nagy áldozatok árán szárazzá tett termőföld azzal a termelési rendszerrel is hasznot fog hozni, mellyel egy emberöltővel-korábban dolgoztak. Objektív nehézségnek számított a társulati területeken, hogy a többször említett kölcsönök törlesztése a földtulajdonosok pénzét elvitte, nem volt anyagi lehetőség a további korszerűsítésre (trágyázás, vetésforgós rendszerek bevezetése). A századfordulóra Békésben a gabonatermelés aránya még magasabb volt az országoshoz képest (58,7%), a szántók 64,05%-án búzát, árpát, rozsot, zabot termeltek.

8 Az állattartás jól tükrözi a földhasználat átalakulását. A rétek, legelők csökkenésével a juhászat mindenütt visszaesett, különösen Békésben volt számottevő a változás. db/km2 1855 1870 1895 Arad megye szarvasmarha 17 16 20 ló 8 9 9 sertés 20 36 juh 23 25 14 Bé cés megye szarvasmarha 8 13 20 ló 8 16 15 sertés 23 56 juh 40 64 30