Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

13. A Körös-szabályozás jelentősége, gazdasági hatásai

rétként, legelőként, majd később, amikor a talajvíz lejjebb szállt, szántóként hasznosították. Békés megyében az országostól eltérő helyzetet találunk. Itt az 1860-as években nem nőtt a rétek, legelők aránya, hanem a víztől felszabadult földek rögtön eke alá kerültek. 1867-1895 között a szántók területe másfélszeresére nőtt, több mint 20% volt a gyarapodás, ami jóval magasabb az országos átlagnál. 1867-ben ugyanis az ország termőterületének 40%-a volt szántó, ami 1895-ig csak 49%-ra nőtt. Az erdőborítás minimális volt Békésben, így a szántók gyarapodása a rétek, legelők rovására történt. 1895-ben a felszíni adottságok ellenére a rétek aránya az Országos átlag alatt maradt, és a legelőké is éppen csak elérte ezt (9,43% volt országosan a rétek, 13,43% a legelők részesedése a művelés alá vonható területekből). A megnövekedett szántóterületet elsősorban gabonatermeléssel hasznosították. 1871-1885 között országosan a szántóterületnek 63,2%-án folyt gabona-, 20,4%-án kukorica-, 4,5%-án burgonyatermelés.

5 A Körösvidéken ettől némileg eltérő arányokkal találkozunk. Arad megye gabona kukorica burgonya 1870 61,63% 35,71 0,58 1885 61,72% 30,87 0,69 Békés megye gabona ku korica burgonya 66,65% 24,91 0,31 63,31 % 24,34 0,34 Bihar megye gabona kukorica burgonya 59,85% 32,09 1,81 59,55% 28,32 1,586 A Körös-vidéken az országos átlaghoz képest több volt a kukorica- és kevesebb a burgonyatermelés, amit elsősorban időjárási tényezőkkel magva-