Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)
13. A Körös-szabályozás jelentősége, gazdasági hatásai
13. fejezet A KÖRÖS-SZABÁLYOZÁS JELENTŐSÉGE, GAZDASÁGI HATÁSAI A -vízszabálvozások sok nehézséggel, vitával, ellentmondásos intézkedésekkel összefonódó történetének leírása után joggal merül fel az olvasóban a kérdés, mi volt a haszna a sok erőfeszítésnek, a nagy munkának. Közhelynek számít történetírásunkban, hogy a szabályozások előtt a történeti Magyarország területének több, mint 15%-át, kb. 4,8 millió ha-t borított állandóan vagy ideiglenesen víz; e földeket a nagy munka után sikerült bevonni a mezőgazdasági termelésbe. Ugyanakkor az is köztudott, hogy a termőföldek különböző időszakokban végbement mennyiségi növekedése biztosította az intenzív gazdálkodás feltételeit, de ezek kihasználása igen sok tényezőtől függött. A Körös-vidék három megyéjében az eltérő adottságok miatt más-más volta sikeresen végrehajtott vízszabályozás hatása. Arad megyében, ahol a vízborítások nem voltak számottevőek, nem tapasztalható különösebb változás. Biharban a szabályozás után a gazdasági élet fellendült, a Sárrétek helyén művelhető területek alakultak ki, melyek termékei a közeli hegyes-dombos vidéken vagy a távoli Erdélyben is könnyen cseréltek gazdát. Békésben viszont a víztől felszabadult területek, az élettér növekedése ellenére a századfordulón társadalmi feszültségekkel terhes, viszonylagos szegénységet találunk. Mi lehet az eltérések oka? A vízszabályozási munkák fő előmozdítója a lakosság számának növekedése volt. A 18. század végétől a századfordulóig a kérdéses három megyéről a következő népességi adatsort állíthatjuk össze:
