Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)
13. A Körös-szabályozás jelentősége, gazdasági hatásai
Arad m. Békés m. Bihar m. 1787 153 433 166 805 347 935 1828 207 039 139116 397 753 1855 255 955 165 665 417 061 1870 337 438 212 973 555 337 1900 385 660 278 731 577 3.12 1 Mint az adatokhói is látszik, a 19. században a leggyorsabban Békés megye lakossága emelkedett, 1870-ben elérte km 2-ként a 60 főt. Ez különösen olyan szempontból magas szám, mivel a megyében nem voltak nagyobb városok, nem volt lényeges ipari fejlődés, így a megnövekedett lakosságot a földnek kel lelt eltartani. Míg a 18. század végén vidékünkön ez volt a legkevésbé lakolt terület, 1870-ben népessége jóval az országos átlag (49 fő/km 2 ) fölé emelkedett, és jóval meghaladta Bihar megyét. A századfordulóra az aránvok még jobban eltolódtak. A szabályozások nyomán a .művelési ágakban jelentős változások következtek be. Ezl 1855-ben 2 , 1867-ben 3 , 1895-ben 4 érdemes megvizsgálni. kh A r a d ni e y i; kh l S55 1867 1895 szán ló 286 353 32,83% 306 788 32,83% 441 311 43,73% rét 105 436 12,09 101 350 10,85 50 7% 5,04 legelő 184 341 21,14 204 205 21,84 170 997 16,95 szóló 91X-4 1,04 9 063 0,99 8 021 0,80 kcrl 5 322 0,61 17 641 1,75 erdő 278 794 31,97 310 030 33,18 319 681 31,69 nádas 2 838 0,32 3 035 0,31 384 0,04 872148 100% 934 471 100% 1008 831 100%
