Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

12. A szabályozás eredményeinek megszilárdítása (1879-1895)

- Sebes- és Hármas-Körös jobb part Körös la dánytóJ Simafokig, innen Őzeha Imáig - Kék-Kálló Berettyói-öblözet.

95 Az új ártereknek megfelelően módosították a gátvédelmi szabályzatot is. A három gátszakaszon összesen négy szakaszmérnököt, hat gátfelügyelőt, 32 gátőrt alkalmaztak. Az adminisztratív teendőket a társulafi igazgató, a műszaki feladatokat pedig a főmérnök és az öblözeti mérnökök látták el.

9

" Az új alapszabály és gátvédelmi szabályzat jóváhagyásának ügye elhúzódott, mert 1886-ban jeges ár vonult le a folyón. Szeghalomnál kellett elsősorban védekezni, de világossá vált, hogy a töltések méreteit másutt is növelni kell. Problémák voltak a hullámtér szélességével, a töltések sem voltak elég szélesek, és az erősítő padkákat nem az árvizek magasságához alkalmazkodva építették. Az érdekeltek nem akartak több terhet vállalni, hanem azt kérték, hajtsanak végre újabb ár tér fejlesztést, vonjanak be újabb területeket, és főlee a töltések vonalazását ne módosítsák.

97 A kezelésükben lévő töltések ekkor már 275,71 km-t tettek ki. A sok vita eredménye az lett, hogy a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium 1887-ben rendelettel határozta meg a hullámterek szélességét: - Fehér-Körös 100 m - Fekete-Körös 120 m - Kettős-Körös (az 52, számú átvágásig) 134 m - Kettős-Körös (az 52. számú átvágás alatt) 300 m - Sebes-Körös: = Cyirestől a Sebes-fokig 125 m = Sebes-foktól a Berettyóig 160 m = Berettyó alatt 300 m - Berettyó 120 m - Egyesült-Körös 600 m.

9S 1887-ben a közös társulat kérte, nyilvánítsák őket közérdekűvé. A státust Callacz János szakvéleménye alapján megkapták.

99 Az 1888. évi árvíz az egyesített társulatnak sok gondot okozott. A Berettyó felső szakaszán Félegyházánál volt kitörés, ahol nyúlgátakkal próbáltak védekezni, de a jég fennakadt a hidakban. Berettyóújfalunál is elsodorta a jég a vasúti hidat, így a forgalmat is le kellett állítani. Péterszegnél és Feketegyarmatnál az áttörések következtében 10 420 kh került víz alá. Simafok és Túrtő között volt a társulat legrosszabb védelmi szakasza. A gátak keskeny re épültek, túl széles maradt a hullámtér, nem voltak biztosítva a töltések a hullámverés ellen.

100 Karcagnál 1888. március 11-én szakadtak ki a Berettyó gátjai. Mivel azokat nem zárták el azonnal, a víz Torda, Rábé, Bajom községeket is fe-