Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)
12. A szabályozás eredményeinek megszilárdítása (1879-1895)
majd 1897-re fejeződött be a kék-kállói építkezés. A Bakonszeg-Derecske vonaltól nyugatra felgyűlt belvizeket a Hortobágy-Berettyó csatorna, ettől keletre, a nyíri dombokról lefutó vizeket az új Berettyó meder szállítja. A Kék-Kálló csatorna Darvasnál ma is 9,5 km hosszúságban halad az új Berettyó mellett, és annak alacsony vízállásánál tud lefolyni. Hasonló megoldást találtak az OBerettyó csatornánál is, mely alsó- és felső szakaszra oszlik. Felső része a Füzesgyarmat-Püspökladány vasútvonaltól nyugatra a Sárréti-csatornába, innen a Hortobágy-Berettyó főcsatornába, a vasúttól keletre eső rész az új Berettyó mederbe folyik. 89 E társulat létesítette 1887ben a Sárréti-csatornát, mely Bucsa, Szerep, Udvari, Földes között haladva szintén egykori Berettyó meder volt. Egy évtizeddel később a rendszert ahogy arról a későbbiekben még szó lesz - Bucsa, Báránd, Tetétlen vonalon a Hamvas-főcsatornával bővítették (Vö. VT. sz. táblázat)™. A Hortobágy-Berettyó vidéki Belvizeket Szabályozó Társulat ártere 1901-ben 91 310 magyar hold, töltéseinek hossza 172 km, csatornáinak hossza pedig 78,97 km volt. 91 A Berettyó-1 vánfenék-Mezőtúr-Mesterszállási Társulat berettyói öblözetében a legfontosabb munka az 1881-es árvíz után a töltések megerősítése, kijavítása volt. Ez elsősorban Szeghalom és Körösladány térségében vált szükségessé. 92 A mezőtúr-mesterszállási öblözet 1882-ben a Hármas-Körös mellett tervezett töltéseket a következő méretekkel: - koronaszélesség: 6 m - rézsű a víz felől: 1:3 - rézsű a száraz felől: 1:2 - padka: 3 m. A tervet a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium annyiban módosította, hogy a víz felőli rézsűt 1:4-re, a padkát pedig 5 m-re kellett növelni. 93 A minisztérium javaslatára a közös társulat államsegélyben is részesült az árvíz utáni újjáépítéshez. 1885-ben az ivánfenéki öblözet vezetősége lépéseket tett az önállósodás felé, de kérését a Tiszavölgyi Társulat nem támogatta. Az érdekeltek azzal érveltek, hogy 1876 és 1881 között kiépítették a töltéseket, melyek a víznek ellenálltak. 94 Miután elkészültek a Kék-Kállóra vonatkozó végleges tervek, módosítani kellett a közös társulat alapszabályait, hiszen a Kék-Kálló érdekeltségnek ekkor már csak keleti része tartozott ide. Illetékességi területe a következő volt: - Berettyó jobb part Szentimrétől Szeghalom határáig, Berettyó bal part Farnastól a Sebes-Körösig