Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

12. A szabályozás eredményeinek megszilárdítása (1879-1895)

mely a varga hosszai zsilipen keresztül torkollott a Kettős-Körösbe. A HoltSebes-Körös medrét is kibővítették, mivel Okánynál és Zsadánynál ide is csatornák haladtak. Legfontosabb a Nagyfok-toprongyosi csatorna volt, mely az eredeti, Kvassay-féle tervben is szerepelt, a Holt-Sebes-Körös pedig Szeghalom közelében a fokközi zsilipen keresztül vezetett a főmederbe. Mivel a belvizek lecsapolására a sík területen a gravitációs erő nem volt elegendő, ezért a zsilipeknél szivattyútelepeket létesítettek. Ezek kezdetben szén- és fatüzelésű gőzgépekkel működtek, majd az 1889-ben átadott büngösdi szivattyútelepnél alkalmaztak először benzin-meghajtást.

85 A Sebes-Körösi Társulat jobb parti belvízrendszerei a Berettyó Szabályozási Társulattal függtek össze, itt a lecsapoló csatornák befogadója a Sebes-Körös új medre, illetve a Berettyó, és a Hortobágy-Berettyó csatorna volt. 1881-ig a viszonylag nagy területen összesen négy társulat működött, melyek közül az ivánfenéki éppen ebben az évben újította meg alapszabályát. A korábbinál jobb védekezés érdekében kibővítették az eredeti árteret, mely 1852-ben a Folyásértől a Sebes- és Hármas-Körös jobb partján Gyomáig tartott. Most ide csatolták Körösladány Folyáséi" feletti birtokait Szeghalom határáig és a dévaványai ártereket. Feladatuk volt a Szeghalom és a torkolat között a Sebes-Körös rendben tartása, az itteni védtöltések fejlesztése. Gátvédelmi szabályzatuk 56,69 km töltés védelmét írta elő.

86 A tervezet végrehajtására 800 000 Ft kölcsönt vettek fel, amit elsősorban az újonnan csatolt ártereken kívántak használni.

87 Októberben azonban megérkezett a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium utasítása, miszerint egyesülni kellett a Berettyó Szabályozási és a Mezőtúr-mesterszállási Társulattal. Utóbbi szervezet 1881-ben alakult meg a Hármas-Körös, a Szajol-mező túri vasút és a Hortobágy-Berettyó csatorna közti területen. Ártere először 30 935 kh volt, amit 45 572 kh-ra fejlesztettek.

88 A Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium döntését az összevonással kapcsolatban az 1881. évi árvíz kártételei és a belvízlevezetés közös megoldása indokolta. Az új szervezet neve Bcrcttyó-Ivánfenck-Mczőtúr-Mesterszállási Társulat lett, és 1895-ig működött. Gyakorlatilag árterébe tartozott a Hortobágy-Berettyó Vidéki Belvizeket Szabályozó Társulat is, amely azonban megőrizte önállóságát. 1879-ben ártérfejlesztést hajtottak végre, melynek során az érdekeltségbe 150 000 holdat kívántak bevonni. Ez magában foglalta volna Karcag, Túrkeve, Gyoma, Dévaványa, Füzesgyarmat, Kaba, Nádudvar stb. helységeket. Ki kellett azonban venni a Kék-Kálló érdekeltséget, mert kiderült, hogy a folyó árvizét önmagában a HortobágyBerettyó csatorna sem tudja elvinni. Már 1880 körül elkészültek a tervek,