Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

12. A szabályozás eredményeinek megszilárdítása (1879-1895)

végett alakult, anélkül, hogy az esetleges töltésszakadás okozta károknak megtérítésére magát kötelezte volna, minélfogva úgy a társulati szerződés, mint az eddig fennálló gyakorlat értelmében Békés városa és Doboz községe sem úgy mint társulati tagok, sem pedig úgy, mint e községbeli ártérbirtokosok képviselői, kártérítés jogcímén társulat ellenében követelést nem támaszthatnak."

68 A tiltakozás azonban hiábavaló volt, meg kellett fizetni a kért összeget. 1880 őszén a yédekezés kérdése a gátvédelmi szabályzat összeállítása során újra napirendre került. A tervezet előírta az akkori 145 km védővonalon a gyepesítést, a fű rendszeres kaszálását, az állandó ellenőrzést, a vízmérők felállítását. A társulatnak 2 gátbiztost, 17 gátőrt kellett alkalmazni, és mellettük a helyi lakosságból 26 gátfelügyelőt jelöltek ki. A személyzetet a társulati alelnök és mérnök irányította, sőt a veszélyes szakaszokon, Békés, Doboz, Sarkad, Körösladány térségében árvízvédelmi bizottságok is alakultak. Mint az alsó-fehér-körösi gátvédelmi szabályzatban a társulat részéről itt is a különösebb hatáskörrel nem rendelkező alelnök és a mérnök látta el a fontosabb irányítási feladatokat. A társulati választmány kifogásolta e megoldást, és kérték az igazgatói állás rendszeresítését.

69 1881 tavaszán az árvíz a Hosszúfoki Társulat árterében katasztrófát jelentett. Hiába vettek fel előzetesen 300 000 Ft-t, abból a véd mű veket nem tudták kellően fejleszteni. A Gyepes- és Határéri-csatornák közti területeket egészen elborította a víz. A választmány szerint az egész szabályozás elhibázott volt, mert a töltéseket nem lehetett a végtelenségig magasítani. Inkább arra kellett volna törekedniük, hogy a vizeket elválasszák. Kérték, az állam adjon 300 000 Ft segélyt a munkához, a töltések épüljenek ki 6 m szélesre, válasszák el megfelelő zsilipek építésével az ártér alsó és felső részén összefutó belvizeket.

70 Átalakították az alapszabályt és gátvédelmi szabályzatot. Most már a tisztviselők között alkalmaztak igazgatót és volt második társulati mérnök is.

71 Az árvizet követően Gallacz János itt is felülvizsgálta a fekete-körösi töltéseket, melyek Malomfoktól Szanazugig voltak - 16,9 km hosszúságban a társulat kezelésében. Koronaszélességük 2,5 - 3 m volt, az 1879-es árvíz felett 1 m-rel, az 1881-es velett 80-85 cm-rel épüllek, a rézsűk aránya 1:2, 1:3 volt, a mentett oldalon pedig 2 m széles padkát létesítettek. Az alsó szakaszon 7,1 km hosszúságban a töltések magassága elérte az 1.881. évi nagy víz felett az 1 m-t, koronájuk pedig 4 m szélesre épült.

72 1881 nyarán a Hosszúfoki Társulat is beleolvadt az említett Bihar-békési Egyesített Ár mentesítő és Belvízlevezető Társulatba, és annak külön öblözete lett. Ujabb kölcsön felvétele vált szükségessé, mert kb. 25 km töl-