Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)
12. A szabályozás eredményeinek megszilárdítása (1879-1895)
tést kellett a Fekete-Körös és a csatornák mellett rend behozni és ugyanennyit megerősíteni. A Közmunka-és Közlekedésügyi Minisztérium előírta, hogy a véd mű vek között biztosítsák a 300 m-es hullámteret. Az utasítás óriási felháborodást váltott ki. Az öblözeti közgyűlés azzal érvelt, hogy a szabályozási terveket a kormány hagyta jóvá, némelyik terv központilag készült, ha valaki menet közben hibát követett el, azt ne a társulattal fizettessék meg. Végül olyan döntés született, hogy az állam segéllyel járul hozzá a töltések újjáépítéséhez. 73 1881-1882-ben összesen 598 254 m 3 földmozgatást végeztek el, újjáépültek a töltések, kibővítették a hosszú foki zsilipet, és visszafizették az adósság jelentős részét. 74 1882-től egyre jobban kiéleződtek a hosszúfoki- és fekete-körösi öblözet közti ellentétek. Ekkora belvizeket még a hosszúfoki csatornákon kívánták levezetni, viszont e társulat nem akart a felső öblözet miatt külön kiadásokat vállalni. 75 Tovább nehezítette a helyzetet, hogy Tisza István a feketekörösi öblözet elnöke a pénzügyi önállóság megtartása mellett a három szervezet (hosszúfoki, fekete- és sebes-körösi) teljes adminisztratív összevonását javasolta, amit természetesen a másik két fél nem fogadott el. 7 ' 1 1885 júniusában a Hosszúfoki Társulat ismét önállóan kezdte meg működését. Ártér fejlesztést hajtoltak végre, majd 1886 decemberében sikeresen kezdeményezték a szervezet közérdekűvé nyilvánítását. 77 1881-ben, amikor a töltések felújítása folyt, a Kettős-Körös két alsó kanyarulatánál (a povádi és vashalmi átmetszésnél) is rendezni akarták a hullámteret, de ehhez nem volt az államnak pénze. Olyan utasítást kaptak, hordják el a meder széléről a földel, hogv annak szelvényét növeljék, 1886-ban viszont újra át akarták helyezni a védműveket. Bár itt is nagy volt a felháborodás, az érdekeltek egy része beleegyezett a munkába, mert attól féltek, ellenállás esetén kormánybiztost neveznek ki, és megszűnik önállóságuk. Némi engedményt kaplak az építkezéssel kapcsolatban: azokat a töltéseket, melyeken állami út haladt keresztül, nem kelleit módosítani. 78 A társulat árterébe 1901-ben Békés, Mezőberény, Doboz, Körösladány, Okány, Szeghalom, Köröstarcsa tartozott. Területe 103 821 magyar hold volt, melyet 152 km töltés védett (Vő. VI. sz. táblázat) . 7 " A Bihar-Békés megyei Társulat árterületén a belvízlevezetés megoldásával a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium a kultúrmérnökséeet bízta meg. Kvassay Jenő és Józsa László aláírásával 1885-re elkészült a terv, mely a magasabban fekvő és a mélyebb árterületeken keletkező belvizek elválasztásával mindenki számára elfogadható megoldást javasolt. A tervezők az eddigi munkák eredményeit részben felhasználták, másrészt az elkövetett hibák kijavítására törekedtek. Megállapították, hogy a kérdéses
