Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

12. A szabályozás eredményeinek megszilárdítása (1879-1895)

1884-ben Tisza István kezdeményezésére lépéseket tettek az önálló társulat létrehozása érdekében. A Tiszavölgyi Társulat vezetősége a szétválást nem tartotta jó megoldásnak. Azzal érveltek, hogy a hosszúfoki és feketekörösi ártereket nem lehet szétválasztani, a fekete-körösiek magasabban fekszenek, mint a Hosszúfoki-csatorna környéke. A belvízlevezetést csak a hosszúfoki társulat csatornáin keresztül lehet megoldani. A tiltakozás ellenére a szervezet 1885-ben Fekete-Körösi Ánnentcsítő Társulat néven önállósult, a belvízlevezelést illetően pedig az eddigiektől eltérő koncepciót fogalmaztak meg."

1 1886-ban megkapták a közérdekű státust, 1887-ben pedig ár tér fejlesztést hajlottak végre azzal a céllal, hogy a belvízszabályozást előkészítsék.'

12

1893-ban új alapszabályt szerkesztettek, és a testületet a továbbiakban Fekete-Körösi Ármentesítő és Be/vízlevezető Társulatnak nevezték.

63 A társulati ártér 1901-ben 194 593 magyar hold volt, töltései pedig 52,5 km hosszúak (Vő. VI. sz. táblázat). A Hosszú foki Ármentesítő Társulatnál az 1879-es árvíz 5373 kh-t, az 1880-as 30 000 kh-t öntött el. A Tisza-szabályozás folytatására létesített alapból kölcsönt vettek fel a károk helyreállítására, aminek feltétele az ártér fejlesztés, és összesen 44 268 kh ártér bevonása volt. Az ártereket a művelési ágak szerint először öt, majd hét csoportra osztották fel.

65 1880 júniusában új alapszabály-tervezetet állítottak össze. Céljuk volt, hogy az 1852es társulati szerződésben meghatározott területeken az ármentesítést megoldják, az ártérfejlesztés során megállapított határokig.

66 Az alapszabály jóváhagyását már 1880. június végén megzavarta a Fekete-Körös nyári árvize. Békés és Doboz határában átszakadt a nagycsatorna töltése. Mint a korábbiakban említettük, ezt a szakaszt az Alsó-Fehér Körösi Társulattól vették át, és a védelem nem volt még megszervezve. Az érdekelt községek kártérítést kérlek a társulattól, és a következő intézkedések megtételére hívták fel a figyelmet: - évi rendes fizetéssel válasszanak gátellenőröket, akik figyelemmel kísérik a véd mű veket és veszély esetén intézkednek; - ezeket a községek elöljárósága válassza, és legyen beleszólásuk a gátvédelembe; - a károsultak attól kapjanak pénzt, aki elkövette a hibát, ha pedig az illetőnek nincs pénze, fizessen a társulat; - gondoskodjanak a kiszakadások szilárd anyaggal történő kijavításáról.

67 A társulat tiltakozott a kártérítés megfizetése ellen a következő érvekkel: „miszerint a társulat egyedül az ennek előtte állandóan vagy koronként vízzel elborított, tehát mívelés alá nem vehető területnek mentesítése