Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

12. A szabályozás eredményeinek megszilárdítása (1879-1895)

ket hajtottak végre, a véd művek a legnagyobb víz felett 1 m magasra, 3-4 m koronaszélességgel, a Sárrét legmélyebb részén 2 m széles padkával épültek át. 1886-ban műszaki ártérfejlesztést hajtottak végre. A társulatnál olyan gyakorlat alakult ki, hogy a vízjárta területeket magasságuk szerint három csoportra osztották. Ezen belül szántókat, kaszálókat, legelőket különböztettek meg, tehát az osztályozás alapja a művelési ág volt.

53 A munkálatokhoz 1887-ben nagyobb összegű kölcsönt vettek fel, és elsősorban Nagyharsány környékén folytak az építkezések. 1888 márciusában árvíz vonult le a Sebes-Körösön is. Az érdekelt községek közül Zsadány, Csökmő nem voltak hajlandók részt venni az árvédekezésben. A gát két helyen szakadt át, de nem okozott nagyobb elöntést.

54 1888-ban a társulat a határok végleges kijelölésével új alapszabályokat állított össze. Területe 203 319 magyar holdat tett ki, mely a Sebes-Körös jobb partján Fácánostól Szeghalomig a bal parton Gyirestől Szeghalomig tartott. A testület Nagyvárad székhellyel működött, Bihar megye törvényhatóságának ellenőrzése alatt.

55 1901-ben a csatornákat és természetes medreket 224 km töltés kísérte, a csatornahálózat együttes hossza pedig 131 km volt.

56 A társulat belvízcsatornáit a Kutas, Ölyvös, Ördögárok medrének felhasználásával részben a Berettyóba, részben pedig a Holt-SebesKörösbe vezették. E csatornák építése azonban kapcsolódott a szomszédos társulatok (fekete-körösi, Berettyó szabályozási stb.) munkálataihoz, így azokra a későbbiek során még visszatérünk.

57 A Nagyszalontai Armentesítő Társulat másik öblözeténél, a FeketeKörös mellett is károkat okozott az 1881-es árvíz: hét ponton szakadt át a töltés. Az árvizet követően Gallacz János megvizsgálta a 44 km hosszú társulati töltéseket. Ezek az 1876-os árvíznél 1 m-rel, az 1881. évinél 0,5 mrel voltak magasabbak és 2-3 m széles töltéskoronával épültek.

58 1882-ben megkezdték a töltések átalakítását a következő méretekkel: - koronaszélesség 4 m - magasság az 1881-es nagy víz felett 1 m - rézsű: 1:3; 1:2 - mentett oldalon 3 m széles padka. A munkák lassan haladtak előre, mivel a vizsgálatok során úgy látszott, hogy helyenként a hullámterek rendezésére, a töltések bellebbezésére

59 is szükség van. A fekete-körösi és a hosszúfoki érdekeltek egyaránt tiltakoztak, mert az újabb költségeket igényelt volna. Végül a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium döntése alapján csak magasítani és szélesíteni kellett a töltéseket, de nem mozdították el azokat helyükről. A munkával kapcsolatban az öblözeti mérnök új tervet készített.

60