Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

12. A szabályozás eredményeinek megszilárdítása (1879-1895)

dekűek.

32 A vízjogi törvény értelmében át kellett alakítani e szervezetet is. Már az 1888. június 29-iki, e tárgyban tartott közgyűlésen felvetődött a minisztérium javaslata alapján, hogy egyesüljenek az Élővíz-csatorna Társulattal, de az érdekeltek többsége elutasította. Arra hivatkoztak, hogy céljaik eltérőek, mert az Élővíz-csatorna ipari vízhasználatokra, malmokra, állatok fürösztésére, itatására ad vizet, az ő csatornájuk pedig csak lecsapolja a felesleget, amiből legfeljebb öntözni lehetne. Ha az Élővíz-csatorna elvinné a belvizeket is, akkor lehetne szó közös szervezet létrehozásáról.

33 1889-ben új alapszapályt állítottak össze, azonban ezt a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium nem tartotta elfogadhatónak. Az volt a kifogása, hogy azt az illetékes kultúrmérnöki hivatal nem látta.

34 Ilyen előzmények után az egyesítés ügye e társulatnál is csak 1894-ben került újra napirendre. Az alsó-fehér-körösi öblözet töltéseinek megerősítése a Gyulai Folyammérnöki Hivatal illetve Gallacz János utasításainak megfelelően folyt. Véd mű veket építettek Békéstől Csongrádig a Kettős- és Hármas-Körös bal partján, Gyula, Csaba, Békés térségében, új, magas töltések közé fogták a Csohos-éri csatornát, és Békésen új zsilip épült.

35 1884-re gyakorlatilag elkészültek az aradiakkal közös töltések, és mindkét szervezet szeretett volna külön működni. 1886-ban az alsó-fehér-körösiek kérték, hogy az öblözet legyen külön is közérdekű, de az Egyesített Arad-Békés megyei társulat vezetősége nem járult hozzá. A közös társulat ugyanis már korábban megkapta ezt a státust.

36 1887-ben, amikor a gyomai öblözet már a Körös-Tisza-Marosi Armentesítő Társulathoz tartozott, és a belvizek levezetésére az Arad-Békés megyei Élő- és Belvízlevezető Társulatot létrehozták, semmi nem indokolta, hogy bonyolult adminisztrációval közös aradi és alsó-fehér-körösi társulatot tartsanak fenn. Az árterek bizonyos korrekciója után a minisztérium még ebben az évben elvi engedélyt adott külön szervezetek létrehozására.

37 Még ebben az évben elkészült az alapszabály-tervezet, mely az alsófehér-körösi ártereket a következőképpen határolta körül: - malomcsatorna, Csohos-ér bal partja az Élővíz-csatorna alsó torkolati zsilipjéig - Fehér-Körös jobb partja a gyulai és varsándi határtól Szanazugig - a Fekete-Körös bal partja az Ant/feketegyarmati határtól Szanazugig.