Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

12. A szabályozás eredményeinek megszilárdítása (1879-1895)

1. Köröstarcsa község a Kettős-Körösön 1830 előtt, majd 1845-ben, amit 1877-ig megerősítettek. 2. Békés 1846-ban a város alatt, amit 1850-ben hozzákapcsoltak a Wenckheim uradalom töltéseihez. 3. Wenckheim békési uradalmának védelmére, az 1840-es években. 4. Mezőberény lakossága 1830-tól. 5. A mezőberény i uradalom 1850-től, mely töltések csatlakoztak a községi és köröstarcsai gátakhoz. 6. Gyoma község Mezőberény tői Endrődig 1845-1850 között. 7. Az 1870-ben alakult Endrőd-túri Társulat 1872-ben, 8. A Halásztelki Társulat (1845) Mezőtúrtól Szarvasig. 9. A Kákafoki Gáttársulat (1844) a Kákafokot zárta el. 10. Szentandrás község 1830-tól, hat km hosszúságban. 11. Kunszentmártonban 1850-ben épültek töltések, melyeket 1876-ban, 1881-ben fejlesztettek. 12. Szentes város töltései 1846-ban a bökényi csárdától Kunszentmártonig. 13. A Bökény-mindszenti Társulat (1846) Békés-Tés között 1847-ben, majd 1856-1860-ban. 14. A Mindszent-apátfalvi Társulat Csongrád megyei bal parti alsó osztálya 1846-tól, a Tisza mellett Tápé térségében. 15. A Büs-éri Armentesítő Társulat (1870) a szentesi határban. A Körös-Tisza-Marosi Armentesítő Társulat megalakulásakor a töltések hossza 224 km volt, melyek azonban fejlesztésre szorultak. Az építkezés először az 1881-es nagyvízhez képest indult meg, majd 1888 után a védműveket újra magasították. A töltések hosszát a hullámterek rendezése után 196,35 km-re redukálták és a végleges méreteket az 1895-ös árvizet követően alakították ki. Eszerint a védművek magassága a tapasztalt legnagyobb vízhez képest 1,20 m volt, a koronaszélesség 6 m, a rézsű 1:3; 1:4; 1:2 és a mentett oldalon padkát létesítettek. A társulatnak 1895-ben máibelvízcsatorna hálózata volt, összesen 4 szivattyúteleppel (Mezőberény, Békésszentandrás, Kistisza, Porgány).

11 Az 1881-es árvíz után a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium azzal próbálta a társulatokat rábírni a töltések fejlesztésére, hogy a közös munka érdekében összevonta azokat. Három nagy szervezetet hoztak létre a Berettyó, a Sebes-Körös, valamint a Fehér- és Fekete-Körös mellett. Néhány év múlva azonban kiderült, hogy az összevonás egy sor pénzügyi, elszámolási bonyodalmat okozott, így amikor a műszaki érvek már nem