Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

11. Új igények és a hagyományos munkák folytatása (1861-1879)

tiltakozott. Arra hivatkoztak, hogy a területen a fára nagy szükség van, csekély ára, nagy tömege miatt nem kifizetődő vasúton szállítani. Úgy vélték, ha a tilalom fennmarad, káros volt az egész szabályozás, „mert ellen esetben határozottan pálczát kellene egy oly művelet felett törnie, mely ily kicsinyes okok által tönkretehető és igen sajnosnak kellene tartania, ha a szabályozás következtében oly folyó, mint a Körös még faúsztatásra is alkalmatlanná tétetik."

45 A folyammérnöki hivatal is Békés megyének adott igazat, mely legfeljebb Szanazugig Volt hajlandó megengedni az úsztatást azzal a feltétellel, hogy a fát kötözzék össze, 2-3 fő kísérje csónakkal a rakományt, és árvizek alkalmával egyáltalán ne szállítsanak.

46 Az 1870-es években az árvizek a legkevesebb problémát a Hosszú foki Társulatnál okoztak, azonban ez a Berettyó érdekeltségről már nem mondható el. 1871-ben Berettyóújfalun és Kismarján már a beltelkek is víz alá kerültek, de volt elöntés a többi érdekelt területeken is. A községek lakói először a vármegyéhez, majd a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztériumhoz fordultak. Csökmő lakói panaszkodtak, hogy a társulat nem tartja rendben a töltéseket, a Kutast és Ölyvöst nem szabályozták. Utóbbi patak gondokat okozott Vekerden és Darvason is, ahol ráadásul a csatorna falu felöli oldalán nem volt töltés. Zsáka eddig száraz részei, a kórógyi rétek kerültek víz alá. Mivel a társulat összesen tíz főt küldött a gátakra, kénytelenek voltak saját költségükön védekezni, amiért be is nyújtották a számlát. A furtaiak az Olyvös szabályozatlansága miatt úgy vélték, a társulat éppen azt a feladatát nem teljesíti, amiért létrejött: legjobb lenne, ha az elöntött községek kilépnének és visszakapnák az eddig befizetett ártéri hozzájárulást.

47 1878-ban az ivánfenéki érdekeltség elszakadt a Berettyó Szabályozási Társulattól, de önállósága mindössze három évig tartott.

48 A kormány ígéretének megfelelően a Kettős- és Hármas-Körös átmetszéseit kibővíttette, de a töltések építéséhez már nem járult hozzá. Ez tette indokolttá az Ivánfenéki Társulat újjáalakulását, és ilyen célból jött létre 1870-ben a Hármas-Körös jobb partján az Endrőd-Mezőtúri Védgáttársulat is.

4y Bár kis szervezet volt, a Halásztelki és Kákafoki Társulatokkal együtt képviselőket küldött a Körös-Berettyó-völgyi igazgató választmányba. Problémát okozott, hogy e szervezetek nem összefüggő töltésvonalak mellett működtek, hanem rendszerint néhány község vagy uradalom védelmére jöttek létre. Endrőd község határában a bal parton csak községi töltés volt, mert e szakaszt sem a Kákafoki, sem a Halásztelki Társulat nem volt hajlandó