Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

11. Új igények és a hagyományos munkák folytatása (1861-1879)

os állapotot Szeghő Attila térképe rögzítette. Ezen látszik, hogy a kissárréti lecsapoló csatorna, régi Sebes-Körös és Berettyó találkozásánál az eredeti tervhez képest új átmetszést terveztek, hogy mindkét csatorna lefolyása megfelelően biztosítva legyen.

42 Herrich és Bodoky Lajos véleménye is az volt, hogy ilyen formában a terv jó, a munka megfelelő ütemben halad, azonban töltések építésére mindenütt szükség van, az eredetileg megállapított méretek szerint: - töltések távolsága: 145-200 m - koronaszélesség: 3 m - magasság a legnagyobb víz felett: 1 m - rézsű: 1:3; 1:1,5. A Nagyszalontai Társulat az 1878. április 13-iki választmányi és 1878. szeptember 15-iki közgyűlésén tudomásul vette a vizsgálat eredményeit. Bodoky Lajos a választmányi ülésen előadta, hogy a mocsár lecsapolására a Tekerő-éri csatorna kiásása volt az egyetlen megoldás. 1878-ra már az ásás elkészült, Irázig megépítették a töltéseket, kiegészítésükre azonban Szeghalom és Szakái között még szükség volt.

43 A Nagyszalontai Társulat már az 1871-es árvíz után megbízta Herrich Károlyt a fekete-körösi szabályozás felülvizsgálatával. Herrich Bodoky Károly 1855. évi tervét és mérési adatait áttekintve megállapította, hogy azt a Fekete-Körös vonatkozásában végrehajtották. Összesen három átvágás korrigálását javasolta, de kérte, hogy a töltések vonalazását vizsgálják felül. A jobb parton ugyan nem volt probléma, de a bal parton a lehető legrosszabb irányokban készültek el a töltések. Vadász felett a hullámteret kellett kiszélesíteni, másutt viszont el kellett volna zárni a megszűnt kanyarokat, mert a töltések ezeket követték. Az alábbi normálméreteket javasolta: - töltések távolsága: 100-200 m - koronaszélesség: 2,35 m - magasság a tapasztalt legnagyobb víz felett: 0,95 m - rézsű: 1:3; 1:1,5. A társulat elfogadva Herrich javaslatait, az 1872-es árvíz után kölcsönt vett fel a töltések építésére.

44 Elsősorban a Fekete-Körösnél volt problematikus a faúsztatás ügye. Békés megye a szabályozott folyószakaszokon 1872-ben egyszerűen megtiltotta ezt az ősi tevékenységet, amiért az aradi kereskedelmi és iparkamara