Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

11. Új igények és a hagyományos munkák folytatása (1861-1879)

pénzt vont el a társulattól. Véleményük szerint e hivatalnak csak az állampénzen végzett munkát kellett volna ellenőrizni. Lovassy Ferenc társulati ügyvéd helyzetüketa Tisza-menti társulatokéval hasonlította össze: „A Tisza-szabályozásra és az által érdekelt vidékek árvízmentesítésére az állam már több évtizedek óta részint közvetve, részint közvetlen nyújtott segélyezésével kizárólag gondot fordított. S ámbár mi egyáltalán nem kívánjuk kétségbe vonni a Tisza-szabályozás nagy fontosságát, és ámbár nagyon jól tudjuk, hogy a Kförös] B[erettyó] szabályozás terjedelménél fogva kevesebb fontossággal bír: mind a mellett miután a K[örös] B[erettyó] szabályozásnál is több százezer holdak ármentesítése és ezzel hazánk egy nagy vidéke jólétének előmozdítása van célba véve, szabad legyen reménylenünk, miként itt az ideje annak is, hogy a K[örös] B[erettyó] szabályozása által érdekelt vidékek is az állam segélyét igénybe vegyék."

31 Mivel a többi társulatok hasonlóképpen vélekedtek, a kormány hozzájárult, hogy a Kettős- és Hármas-Körös átvágásait központi pénzből bővítsék ki, és Békéstől Csongrádig a folyó állami kezelésbe kerüljön. A segítségre azért is szükség volt, mert 1871-től, a közigazgatás átszervezésétől sem a mederszabályozáshoz, sem a töltésépítéshez nem alkalmazhattak vármegyei közerőt. A műszaki iránytás egységét a társulatok vezetői, elsősorban Wenckheim László feltétlenül fontosnak találták. Javasolták, legyen Gyulán - állami költségvetésből fenntartott - új műszaki központ a megszűnt szervezet helyett, mely egyezteti az arsó- és felső-körösi érdekeltség elképzeléseit.

32 A Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium végül a területi vízügyi igazgatás szerveihez hasonló, folyammérnöki hivatalt szervezett. Ennek neve Körös-Berettyó Szabályozási Folyammérnöki Hivatal, majd 1871-től Gyulai Folyammérnöki Hivatal volt. Elén 1877-ig az említett Szeghő Attila állt, majd az ő Szegedre távozása után Gallacz János vette át az irányítást. 1866-ban újjászervezték a Tiszavölgyi Társulatot, melynek illetékessége azonban nem terjedt ki a körösi szervezetekre. Itt is igény volt azonban egy olyan közös fórum létrehozása, ahol a műszaki kérdéseken túlmenően a közös teendők megbeszélésére lehetőség nyílik. 1870. október 25-én Pesten érdekeltségi gyűlést tartottak, és megállapodtak egy Körös-Berettyóvölgyi igazgató választmány létrehozásában, mely a társulatokat a kormány és a törvényhatóságok előtt is képviselte. A szervezet elnöke Wenckheim László lett, és valamennyi társulat csatlakozott hozzá.

33 A vá-