Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

1. A Körös-, Berettyó-völgy kialakulása és természeti viszonyai

többi nyári hónapok is, majd novembertől csökkenés kezdődik.

5 Mindez kedvez a Körösökön a nyári árvizeknek, amit a talajviszonyok is segítenek. A Fekete- és Sebes-Körös-vidék egy részének kivételével (Királyerdő, Bihar-hegység) ugyanis a Körös és Berettyó völgyét vízzáró réteg borítja, mely nem szív magába vizet és a heves árvizek lerohanásat lehetővé teszi. A Körös- és Berettyó-völgy eredeti növénytakaróját nehéz rekonstruálni. Az adatok alapján úgy tűnik, hogy a csapadék kialakulása szempontjából fontos erdők kiterjedése gyakorlatilag megfelelt a mai állapotnak. Bogdánfy Ödön számításai szerint a századfordulón a vízgyűjtőben 5414 km

2 erdő volt, ami 21%-a az összterületnek. Ez alatta marad a tiszai átlagnak, ahol 26% volt az erdőterület részesedése. Fentiekben azokat a viszonylag állandó természeti tényezőket soroltuk fel, melyek a Körös- és Berettyó- vízrendszer állapotát befolyásolták. A továbbiakban arról lesz szó, hogyan próbált az ember több-kevesebb sikerrel e viszonyokba beavatkozni, hogy környezetét saját léte számára alkalmassá tegye.