Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)
9. Szabályozások 1836-tól a polgári forradalomig
jogos és jogtalan bírálat érte Beszédes Józsefet is. A malomcsatorna azonban általános elismerést váltott ki, melyről Keczkés Károly így nyilatkozott: „A mi már a csatornái vonal igen czélirányosan kirendelt térét illeti, és tekintse bár ki a víz esésének elosztásait, akár pedig társasági malmok épülettyeit és belső szerkezetjét vegye figyelemre, minden esetre egy tökélletes remek mívnek, mely a czélnak minden részben megfelel, nevezni kéntelenítetik, és ugvan azért ezen malom csatornái munka vezérlését vivő Beszédes József vízmérő úrnak technikai elmés tudománnyal elrendezett munkájáról egyedül csak dicséretes említést tenni el nem mulaszthatja, s utóbb kijelenti, hogy az egész csatornái munkák kíméletes gazdálkodással az ország díszére, és az adózó nép anyagi javára, más vidékeknek példájául elkészülve lenni találja, valamennyi malom épületeket egyről eggyig minden tekintetben hasznosaknak, elegendő erőseknek, tartósaknak és jó ízléssel építetteknek lenni biztosan állítja."' 7 További munkaként a bizottság javasolta, hogy a vízosztó fölé építsenek tetőt, erősítsék meg a csatorna töltéseit, gondoskodjanak azok folyamatos fenntartásáról. 1842-től még újabb átvágások létesítését rendelték el. A szakirodalom az itteni munkálatokat már a rendszeres szabályozások körébe sorolja, mivel azok időtálló eredményeket hoztak. Beszédes József és a vármegyei mérnökök itt felismerték, ha átmetszésekkel szabályozzák a folyót, valamennyi kanyart át kell vágni, mert a magukban létesített csatornák előbb-utóbb feliszapólódnak. A malomcsatornánál és a Fehér-Körösnél minden siker és elismerés ellenére jelentkeztek a helyi bírálatok. Már a felülvizsgálat alkalmával megállapították, hogy a hidak helyenként szűkek, Repszegen még gyakran kitör a Tőz felé a víz, és a rosszul elzárt Balta de Tyernél víz alá kerülhetnek a lunkai rétek is. 1843-ban Jószásnál szintén a Fehér-Körös kitöréseire panaszkodtak. 18 A legtöbb kár az aradi kamarai uradalom birtokait érte. Képviselőjük nem is Beszédest, hanem az érdekeikkel nem törődő királyi biztosságot okolta a történtekért. Bár Zichy küldött számukra néhány tervet, de munka közben senki nem ügyelt azok pontos végrehajtására, ezért lett ennyi baj. A hidakat a víz elsodorta, az utak tönkrementek, Lunkánál több helyen töltésszakadás volt, és a belterületre tört be a víz. Beszédes József szerint az 1843. évi árvíz egyszerűen elemi csapás volt, mint egy jégverés, melynek senki sem keresi az okozóját. A következőképpen érvelt:
