Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

9. Szabályozások 1836-tól a polgári forradalomig

Beszédes József a bizottság és Keczkés Károly kérésére új térképet készített a Fehér-Körösről és a malomcsatornáról (XXIII. sz. térképmelléklet). Az első szelvény, a Butyin környéki, ábrázolja a vízosztót, és a 11, zömmel társulati átmetszés árkát. A második, Vojvogyen, Algyeszt, Berza, Borossebes közti szakaszon 17 átmetszés található, melyek 1833-1836 között részben társulati kezelésben, részben a vármegye pénzén létesültek. A harmadik, Bokszeg környéki szelvényen 15 átmetszés volt, melyek közül hármat a vármegye, 12-t a csatorna társaság épített, az 1834-1839 közti időszakban. Itt volt a zsadányi bevezető csatorna, mely szükség esetén a malomcsatornában a vízpótlásról gondoskodott. A negyedik szelvény a Csintye, Sikula, Borosjenő közti szakaszt ábrázolta, ahol az 18341839 közötti években 10 megyei átmetszést emeltek ki. Csintyén híd épült a Fehér-Körösön, Sikulán pedig az aradi országút keresztezte a folyót. Kisjenő és Erdőhegy térségében (5. szelvény) 1.4 átmetszés volt, melyeket a vármegye 1834-1837 között ásott ki. A hatodik szelvény Gyulavarsánd környékét, a Bök-eret, Csohos-eret valamint a Fehér-Körös 1833-ban, 1837ben, 1841-ben kiemelt, összesen négy vármegyei átmetszését ábrázolta. Az 1841. szeptember 21-én tartott felülvizsgálat jegyzőkönyve megállapította:'

5 a) az átvágások a Fehér-Körösön célszerűek, kivitelezésük jó, bár alkalmanként azok mélyítésére van szükség. b) A Balta de Tyer-i töltés túl alacsony, azt a tapasztalat szerinti legnagyobb árvíz fölé egy méterrel kell felemelni, a töltéskorona szélessége pedig 2,5 m legyen. c) A malomcsatorna munkálatai megfelelőek, a társulat által létesített átvágások elősegítik a szabályozást. d) A csatorna lecsapolja a környéket. e) Korábban ugyan döntés volt arról, hogy a Fehér-Köröst Kisjenőig hajózhatóvá teszik, ez azonban csak a malomvíz rovására volna megoldható. f) A szabályozás biztonságát azzal fokozhatnák, ha a partok mindenütt legalább 1 m magasak lennének, azaz a Fehér-Körös és a csatorna mentén töltés épülne. Másnap a bizottság a csatorna mentén utazást tett.

16 Megnézték a vízosztót, a Csiger torkolati szakaszát, a lefolyást a Csohos-éren keresztül. A korabeli gyakorlatban a Vízi és Építészeti Főigazgatóság a különféle tervek, elképzelések és elkészült munkák bírálata alkalmával általában gyanakvóan szemlélte, sőt elmarasztalta a magánmérnökök munkáját. Sok