Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

9. Szabályozások 1836-tól a polgári forradalomig

malmokat tervezett. Ő készítette el a nadabi, algyeszti, fazekasvarsándi malmok terveit (XXII. sz. kcpmcllóklct). 1840-től fejleszteni kellett a Fehér-Körös átvágásait, mert azokat helyenként 18,96, másutt csak 7,58 m-re emelték ki. A Fehér-Körös szabályozás egyik kritikus pontja volt a Balta de Tyer kitörés, melyet ugyan elzártak, de a víz utat talált.

8 1840 júniusában Beszédes felülvizsgálat során megállapította, hogy az itteni elzárás rendben van, és az átvágás is jól fejlődik. A Csigernél ígéretet tett arra, hogy a birtokosoknak itt is malomcsatornát tervez, de erre nem került sor.

9 Nem vált be az a csatorna sem, melyet Nagyzerind és Kisjenő között tervezett, és a Fekete-Körös vadvizeit vezette volna le. 1840-ben Beszédes elkészítette a Tőz térképét és szabályozási tervét. Összesen 57 átvágást tervezett, melyből 13 a legalsó, Csermő és a torkolat közötti szakaszra esett. Itt az átvágások mellett a Szartoson keresztül egy csatornát is javasolt, mely a környéket lecsapolta volna. A miskei határban az árvíz korábban a Szartosba folyt, majd újra vissza a Tőzbe. Innen indult Beszédes József csatorniíja, mely a Szartoson keresztül a Határérbe és a Fekete-Körösbe vezetett, lényegesen jobb lefolyási viszonyok között, mint a Tőz medrében.

|u A Csiger szabályozása a malmok megszüntetésével kezdődött. Már 1840-ben felszámoltak négy malmot és kiemeltek egyes átvágásokat, majd a munka a következő években folytatódott; 1848-ig összesen 23 átvágás készült el.

1J 1841. június 21-én a Malomcsatorna Társulat ülést tartott, melyen a tagokon kívül három mérnök is részt vett, Háky Dániel, Lehr Lajos, Beszédes József. A nyolc éve működő szervezet elnöke lemondott, átadta iratait, számadásait, kifizette a munkában részt vevő mérnököket. Beszédes József egyéb körösi elfoglaltsága miatt az új igazgató mérnök Lehr Lajos lett. A váltást követően felkérték a Vízi és Építészeti Főigazgatóságot a munka felülvizsgálatára.

12 A Főigazgatóság elfogadva a felkérést - megfelelő instrukciókkal Keczkés Károlyt küldte Cyulavarsándra.

13 Négy fő kérdésre vártak választ: 1. Milyen a csatorna helyzete, iránya, a munka végrehajtása? 2. Milyen a Fehér-Körös állapota a szabályozási munka után? 3. Hogyan működik a malomcsatorna, milyen a malmok helyzete? 4. Milyen a környék és a csatorna kapcsolata: - lecsapolja-e a vidéket, - nem árt-e a hajózásnak?

14