Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

9. Szabályozások 1836-tól a polgári forradalomig

A másik nagy egyéniség e korban területünkön Bodoky Károly volt (XXL sz. képmcllcklet). Apja, Bodoky Mihály 1838-ban meghalt. A megüresedett állást a Bihar megyei Tóth Sámuel szerette volna megkapni, aki korábban igen eredményes munkát végzett. Kérését Beszédes József is támogatta, azonban a megye vezetősége inkább a volt mérnök fia mellett döntött.

1 Bodoky Károly fiatalon, 24 éves korában került e fontos tisztségre. Egyre többet foglalkozott a Körös-vidék viszonyaival Keczkés Károly is, aki Vásárhelyi kortársa, a Vízi és Építészeti Főigazgatóság egyik vezetője volt. Keczkés egész életét hivatali pályán töltötte, maga nem vett részt a folyók felmérésében, térképek rajzolásában. Gyakran meghívták viszont a különféle munkák felülvizsgálatára, ellenőrzésére, vagy felkérték, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján készítsen szabályozási tervet (pl. Rábáról, Garamról, Felső-Dunáról stb.). Beszédes József a kinevezés után utasítást kapott Zichy tői, hogy vegye át Huszár Mátyástól a munkához szükséges terveket, térképeket, felmérési jegyzőkönyveket. Huszár Mátyás, aki nyilván örült annak, hogy a tűz után a dokumentumok ismét hozzá kerültek, 1841-ig vitatta az újabb kérés jogosságát.

2 Beszédes összesen három térképet vitt el, a mérési jegyzőkönyveket, írásos anyagokat pedig a Vízi és Építészeti Főigazgatóság bekérte. Még 1836-ban térképet készített a Békés megyei Körös-ágakról, éspedig a Kettős-és Hármas-Körösről. E tervben a munkában lévőkkel együtt öszszesen 45 átvágást javasolt. 1837-ben Bodoky Mihály utolsó munkájaként készültel a korábban megkezdett malomzugi átvágás terve, mely a KettősKöröst rövidítette volna meg.

3 1836-1840 között a fehér-körösi átmetszéseken és a malomcsatornán kívül egyéb építkezés a területen nem folyt. 1838-ban véglegesen elzárták a Tőz kitöréseit, és ezáltal a Fehér-Körösben maradt víz mennyisége a korábbihoz képest is megnövekedett. A vízosztót Butyinnál a víz tönkretette, de egyúttal fel is tartóztatta az a jeges árvizet. A malomcsatornát ugyan nem érte kár, de a Tőz mielőbbi rendezését be kellett ütemezni.

4 Beszédes a legsikeresebb munkát Arad megyében hajtotta végre. A József nádorról elnevezett malomcsatorna 1840-re megépült, 79,3 km hosszú, 12 m mély, 24 m széles volt, 17 malmot hajtott 69 kerékkel.

5 A Társalkodó már 1836-ban felhívta a figyelmet a csatorna előnyeire. A cikk szerzője javasolta hasonló létesítmények építését a Rába, Garam, Sajó, Berettyó stb. mellett.

6 1840 februárjában az Arad megyei alispán jelentette, hogy a csatorna sikeresen őröl, némelyik malomnak ugyan kevés a vize, de azt pótolják.

7 Beszédes azzal is segítette a munkát, hogy a tulajdonosok kérésére