Elek László: Székács József 1809–1876 – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 6. (Gyula, 1994)

IV. „Az ország papja”

ve - ilyen volt a Székács szervezte mai Deák téri evang. gimnázium képtelenek lesznek teljesíteni. És jöttek szakadatlanul egymás után a nemzeti tudat megtörését célzó, megalázó, megfélemlítő intézkedések és rendeletek. Olyanok, mint a szabadságharcban magukat exponált protestáns lelkészek, tanárok és tanítók: Bogdán Lajos szeghalmi, Horváth Sámuel tótkomlósi, Balassa Pál orosházi lelkészek „felelősségre vonása", a békéscsabai Broszman Dániel eltiltása a honvédek esketésétől, Ballagi Mór, Greguss Ágost szarvasi tanárok, Fidicinis János ugyancsak szarvasi tanító elfogatása: „a revolúció idején Magyar- és Erdély országban nyomtatásban kijött minden hírlapoknak, jelesen pedig azoknak, melyek 1848-ik évi Szeptember 1-től 1849-ikévi Augusztus végéig megjelentek" kötelező beszolgáltatása és elkoboztatása; „ a békéscsabai ágostai esperestségnek Szeberényi János selmeci szuperintendensnek hivatalba visszahelyeztetése eránti kérelmének" merev elutasítása; a protestáns egyházi gyűlések megyehatósági bejelentése és engedélyeztetése, s azok szigorú főszolgabírói ellenőriztetése; az egyletek, kaszinók bezáratása, a kölcsönkönyvtárak tevékenységének beszüntetése és megadott szempontok szerinti selejteztetése; a szabadságharcban részt vett katonák összeírása; új sorozás kiírása; a Kossuth-bankók nyilvános elégetése; a gyanús személyek folyamatos szemmeltartása és feljelentése; a forradalmi jelvények, viseletek használatának eltiltása; „az országban nagy számmal barangoló gonosztevők, gyilkosok, rablók és tolvajok mikénti kiirtására" hozott parancsok; a statusfogságra ítéltek szabályszerű elfogására és bekísérésére vonatkozó precíz útmutatások stb. stb. A megyefőnöki - királybiztosi - hivatal adminisztrációja éveken át alig szól másról, mint megtorlásról. Drákói parancsokkal, vérforraló magyarellenes rendelkezésekkel s időnként - mert minden diktatúra megtalálja a maga kisszerű, kiserkölcsű, karrierista keretlegényeit- egy-egy „hazafiúi kötelességét" híven teljesítő feljelentő haszonleső gyarlóságát vérdíjjal jutalmazó döntéssel van tele a megyefőnök archívum anyaga. Szomorú, emberpróbáló, lélekcserélő világ! De hát ilyen volt máshol is az élet! Nem lehet csodálkozni rajta, hogy Haynau rémuralmának megszűntével, amikor a központi hatalom még a külföldről törvényesen áttelepül tekét is alattvalói hűségeskü letételére kényszerítette, Székácsék sem maradtak tovább Orosházán. Arra, hogy mennyi időt töltöttek itt, nincsenek biztos adataink. Buda várának visszafoglalásakor - vagyis 1849. május 21-én - még kétségkívül Pesten voltak, hiszen három nappal korábban ő temette Petőfi epekórban elhunyt édesanyját: „Hrus Máriát", akinek közvetlenül a halála előtt úrvacsorát is adott. Férjét, a „vén zászlótartót" - a „jó öreg kocsmárost" 93