Elek László: Székács József 1809–1876 – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 6. (Gyula, 1994)

IV. „Az ország papja”

és olvasói jó számmal vannak. Ha e könyvtárhoz hozzáveszem a gymnasiumét (ebbe viszonylag sok mű került át az Institutum Tessedikianum tulajdonából), van olyan könyvtárunk, melly alapnak, magnak elegendő, melly szaporítás által mérsékelt kívánalmaknak meg fog felelni". A hősies helytállást tanúsító pesti gimnázium kezdő éveinek viszonylagos szegénységéről szinte csak a szertárak lehangoló sivársága árulkodott. A gyülekezet erejét meghaladta - noha váltig törekedett reá -, hogy a reáltudományok elméleti oktatásához kívánatos tárgyakat, kísérleti eszközöket, modelleket beszerezze. A súlyos helyzeten azoknak a tanároknak a magángyűjteménye, iskola- és tantárgyszeretete segített, akik „ saját ásvány-, természettudományi-, növénygyűjteményüket a növendékek fölfogásának könnyítése'

7 végett dicséretes módon felajánlották, s az oktatómunka eredményesebbé tétele céljából az iskola rendelkezésére bocsátották. így volt ez akkor - a természettudományok tanításának gyermekkorában - sok más iskolában, jelesül Szarvason is. A tévedés legkisebb veszélye nélkül állíthatjuk: az igazi szellemi- szemléleti frontáttörés Székács lelkésszé választásával s a gimnázium fokozatos önállósulásával indult meg a Deák téren. Előfeltétele a nagykorúsodó középfokú iskolák és az úgynevezett polgári-felsőelemi iskola tanteremigényeinek, személyi állományának és oktatómunkájának a biztosítása, illetve az elemi iskoláétól függetlenített ügyvezetés bevezetése: külön főhatóság, felügyelő bizottság szervezése-felállítása volt. (Végérvényesen 1855 táján valósult meg.) Ezeknek a kiharcolására és az intézet zökkenőmentes működtetésére a mozgékony fantáziájú Székács Józsefet rendelte a sors, akinek nagyvonalú terve és számítása a legapróbb részletekig helyesnek bizonyult és bevált. A régi iskola földszinti traktusának jó áron értékesített (bérbe adott) bolthelyiségeiből nemcsak az adósság kamatait sikerült fedezni, hanem jelentős mértékben az „üzemeltetés" költségeit is. Jutott belőle némi összeg tőkegyarapításra és tanítói fizetésjavításra ugyanúgy, mint újabb osztályok szervezésére és megnyitására, sőt még a dologi és tárgyi ellátottság bizonyos mértékű finanszírozására is. Vagyis: az elemi iskola nyugodt fejlődését többé nem fenyegette veszély. Az elemi és algimnáziumi, leányiskolái oktatás működési és fenntartási költségeinek újszerű és ötletes elrendezése után az egyházközség figyelmét és energiáját a „ gimnázium-emelés" és átszervezés gondja kötötte le. Sürgette őket Glosius Dánielné Artner Sarolta „100000 forintot fölülhaladó" hagyatéka, amit végrendeletileg „ a soproni, a pozsonyi és legtetemesebb részben a pesti gimnáziumra" hagyott. A tekintélyes alapítvány a szervezést és az építést halaszthatatlan feladattá, akut kötelességgé tette. 79